Virágos talajtakarókkal a biológiai sokszínűségért

mező

A biológiai sokszínűség jegyében, a tavaszi vetések idején a borvidékeken, a szántókon és a kertekben virágos sávok kialakítását javasolja az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi).

Az intézet közelmúltban elindított LIFE VinAdapt projektjének célja, hogy növelje a szőlő ültetvények természeti szélsőségekkel szembeni ellenálló képességét, fokozza a biodiverzitást és a szőlőművelési folyamatok hatékonyságát – olvasható az ÖMKi közleményében, amelyben a Föld Napja alkalmából az agrobiodiverzitásra, a mezőgazdasági növények és állatok sokféleségének jelentőségére hívják fel a figyelmet.

A közlemény szerint az ÖMKi 2012 óta vizsgálja, hogy miként hat a virágos sorközök kialakítása a szőlőművelésre, legújabb kutatásukban a hazai szőlőültetvényekben alkalmazott sorköztakarás biodiverzitásra és ökoszisztéma szolgáltatásokra gyakorolt hatásait dokumentálják.

A speciális magkeverékek nyárra virágzó rétként óvják és táplálják a talajt a szőlészetek sorközeiben, a gyümölcsösökben vagy akár a szántóterületeken. A hegyvidéken található borvidékeken kiemelkedő jelentőségű a talajtakarás szerepe az erózió elleni védekezésben is.

A fajgazdag, honos fajokból álló növénytakaró nemcsak az erózióvédelemben hasznos, kedvelt élőhelye azoknak az élő szervezeteknek, amelyek a kártevőktől óvják meg a szőlőt – fejtik ki.

A négy országban (Ausztria, Franciaország, Németország, Magyarország), 46 szőlészetben, összesen 50 hektáron zajló kutatásban a szakemberek arra számítanak, hogy az agroökológiai megközelítéssel megnövelhetik a szőlő ültetvények természeti szélsőségekkel szembeni ellenálló képességét és ezáltal a klímaváltozás hatásaival szemben is ellenállóbbá tehetik e művelési rendszereket, növelve a biodiverzitást és a szőlőművelési folyamatok hatékonyságát.

A kutatók legfőbb célja, hogy honos fajokkal növeljék az ültetvények gazdagságát, ezáltal pedig minél több úgynevezett ökoszisztéma szolgáltatást hozzanak vissza a termesztésbe.

Ezek között említik a természetközeli élőhelyek kialakulását, a kártevők természetes ellenségeinek megtelepedését, a talajélet fokozását, a humuszképződést, az erózió elleni védelmet és az üvegház hatású gázok kibocsátásának csökkentését.

A kutatással a szőlészeti területek várhatóan az éghajlatváltozáshoz jobban adaptált ültetvényekké válnak.

Kép forrása: Pixabay.com

Forrás: MTI


Kapcsolódó bejegyzések

Írd be, amit keresel és nyomd meg az Enter billentyűt a kereséshez. A visszavonáshoz nyomd meg az ESC gombot.

Vissza az elejére