Szerző: A tatárvirág (Iberis) növénynemzetségbe mintegy 30 fajt sorolunk, melyek zömmel a Mediterráneumban őshonosak. Számos tatárvirág faj ismert és kedvelt dísznövény, gyakran ültetik őket sziklakertbe is. Cikkünkben a leggyakoribb tatárvirág fajokat mutatjuk be képekkel és gondozási tudnivalókkal együtt.
Az örökzöld tatárvirág (Iberis sempervirens) gondozása
Kép forrása: Flickr / Szerző: TANAKA Juuyoh (田中十洋) / Licence: CC BY 2.0
Az örökzöld tatárvirág (Iberis sempervirens) alacsony, bokrosodó, örökzöld dísznövény. Főként szegélynövényként, sziklakerti növényként, vagy balkonládába ültetve találkozhatunk vele.
Dús levélzetet alkotó, sötétzöld, hegyes levelei, és a száron nyíló, fehér tömött virágai vannak, melyek a tavasz második felében nyílnak.
A gondozása egyszerű, nagyon hálás növény. Legjobban a világos és félárnyékos helyeket és a jó vízgazdálkodású, lazább szerkezetű talajokat kedveli.
Hogy megőrizzük a formáját, érdemes virágzás után némiképp visszavágni, ezzel akár másodvirágzásra is ösztönözhetjük. Ha szaporítani szeretnénk, bujtással és dugványozással tehetjük meg.
Az ernyős tatárvirág (Iberis umbellata) gondozása
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Salicyna
Az ernyős tatárvirág (Iberis umbellata) a mediterrán régióban őshonos, alacsony, bokros növésű, egynyári növény. Főként sziklakertbe, kőedénybe, vagy ágyásszegélybe ültetve találkozhatunk vele.
Lándzsás levelei és lapos, sátorozó virágfürtben nyíló lila, rózsaszín vagy fehér enyhén illatos virágai vannak, melyek a nyár második felében nyílnak.
Legjobban a napos vagy világos helyeket, és a tápanyag dús, jó vízáteresztő képességű talajt kedveli. Mivel mészkedvelő növényről van szó, meszes talajba is bátran ültethetjük. Rendszeres, mérsékelt öntözésre van szüksége, de a túlöntözést nem kedveli.
Betegségek és kártevők tekintetében ellenálló. Ha szaporítani szeretnénk, magról tehetjük meg, de az önvető képessége is jó, mivel virágzás után elszórja a magjait.
A korai tatárvirág (Iberis saxatilis) gondozása
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: DHochmayr
A korai tatárvirág (Iberis saxatilis) alacsonyra növő, párnát alkotó örökzöld növény. Apró, sötétzöld színű, fogazott szélű, kissé molyhos levelei és kerekded fürtvirágzatot alkotó, kicsi, fehér négyszirmú virágai vannak, melyek áprilisban és májusban nyílnak.
Legjobban a napos, világos helyeket és a jó vízáteresztő képességű talajt kedveli. Csak mérsékelt öntözést igényel, mert a pangó víz következtében a gyökerek rothadásnak indulnak.
A gibraltári tatárvirág (Iberis gibraltarica ‘Rosea’) gondozása
Kép forrása: Flickr / Szerző: Yan Wong / Licence: CC BY 2.0
A gibraltári tatárvirág (Iberis gibraltarica ‘Rosea’) alacsonyra növő, párnát alkotó évelő növény. Főként évelőágyásban, sziklakertben, támfalban vagy rézsűben is ültetve találkozhatunk vele.
Hosszúkás alakú, fogazott szélű, örökzöld levelei és fehér vagy halvány rózsaszínes-lilás árnyalatú virágai vannak, melyek tavasz végén és nyár elején pompáznak.
Legjobban a napos, világos helyeket kedveli, talaj tekintetében nem válogatós, szinte bármilyen ültető közegben megél. A szárazságot jól tűri.
Képek forrása: Pixabay.com; Flickr / Szerző: TANAKA Juuyoh (田中十洋) / Licence: CC BY 2.0; Wikipédia / Szerző: Salicyna; Wikipédia / Szerző: DHochmayr; Flickr / Szerző: Yan Wong / Licence: CC BY 2.0
