A talajtakaró dísznövények növekedésűk során olyan összefüggő növénytakarót alkotnak, mellyel a kertek kihasználatlan, díszítetlen területeit tehetik mutatóssá.
Terülő, alacsonyra növő növények tartoznak közéjük, melyek ideálisak utcafronti részek, sziklakertek díszítésére, kertrészek elválasztására.
A talajtakaró növények sűrűn benövik a talaj felszínét, nemcsak mutatósak, de hasznosak is, hiszen elnyomják a gyomnövényeket. Egyes fajokkal a kert árnyékosabb részeit is szépen díszíthetjük. Cikkünkben bemutatjuk a legszebb talajtakaró növényeket.
Talajtakaró évelő növények
Illatos gólyaorr
Az illatos gólyaorr (Geranium macrorrhizum) alacsony termetű évelő dísznövény. Erősen tagolt levelei és kicsi, fehér, rózsaszín vagy halványlila virágai díszítenek.
Virágai április végétől nyílnak egészen nyár elejéig. Mivel jól viseli az árnyékot, olyan helyre is ültethetjük, ahol egy nagyobb növény árnyékot tart fölé.
Viszonylag igénytelen, árnyékba is napos helyre is ültethető. Mivel a földfelszín közelében nő és gyorsan fejlődik, ideális talajtakaró növény. Nem igényel sok vizet, jól viseli a szárazságot, öntözése nem feltétlenül szükséges. Egyes gombás betegségekre hajlamos lehet. Hajtásról és tőosztással is szaporíthatjuk.
Tűzeső
Kép forrása: Pixabay.com
A tűzeső, tűzgyöngyvirág (Heuchera sp.) közepes méretű, örökzöld, évelő növény. Sokféle nemesített fajtája megtalálható a kertészetekben. Apró, piros, fehér vagy rózsaszín virágai valamint levélzete adják díszítőértékét.
Levelei szív alakúak, karéjosak, a hibridtől függően lehetnek bordó, zöld, narancssárga színűek is. A tűzeső egyformán szép dísze évelőágyaknak, ágyásszegélyeknek és sziklakerteknek.
A tűző napot nem kedveli, a legjobb számára a félárnyékos fekvés. Talaja legyen kissé nedves, de jó vízelvezető képességű. Vízigénye átlagos, rendszeresen, de mérsékelten öntözzük.
Betegségekre nem hajlamos, kártevők ritkán támadják meg. Összes feladatunk vele, hogy az elszáradt növényi részeket leszedegessük róla. Tőosztással szaporítható.
Tarackoló kékgyökér
Kép forrása: Flickr / Szerző: Stefano / Licence: CC BY-NC-SA 2.0
A tarackoló kékgyökér (Ceratostigma plumbaginoides) alacsony termetű évelő növény, őshazája Nyugat-Kína. A talajhoz közel szinte vízszintesen növekszik, talajtakaró és sziklakerti növényként is megállja a helyét.
Levelei kerekdedek, enyhén hegyesedők, ősszel színeződnek. Élénk kék színű virágai nyár végén és ősz elején nyílnak. Nevelése egyszerű. A félárnyékos vagy világos helyen fejlődik legszebben, talajok közül legjobban az enyhén agyagos talajt szereti.
Nem túl vízigényes, többnyire elég neki a csapadékból kapott nedvesség, de száraz időszakokban mértékkel öntözhetjük. Betegségek, kártevők általában elkerülik, de a lisztharmat néha megtámadja. Dugványozással és tőosztással szaporítható.
Kerek repkény
Kép forrása: Pixabay.com
A kerek repkény vagy földi borostyán (Glechoma hederacea; Nepeta glechoma) alacsonyra növő, gyökeret eresztő indáival gyorsan terjedő, elfekvő habitusú évelő növény. Hazánk lombhullató erdeiben is gyakori.
Levelei vese formájúak, csipkés szélűek. Tavasszal hozza levendulakék virágait. Mivel gyorsan terjed, nagyon jó választás a talajtakaráshoz, viszont könnyen elnyomhat más növényeket, ezért vegyes virágágyásba ne ültessük.
Mintás levelű, csüngő változata elsősorban balkonládákban mutat szépen. A félárnyékos helyet, és a jó vízelvezetésű, humuszban gazdag, nyirkos talajt kedveli. Ültethetjük például lombhullató fák, cserjék tövébe is.
Megél világos, napfényes helyen is, viszont ilyen fekvésben rendszeresen locsolni kell. Kártevők, betegségek ritkán támadják meg. Tőosztással szaporíthatjuk.
Indás ikravirág
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: H. Zell
Az indás ikravirág (Arabis procurrens) alacsony termetű évelő örökzöld növény. Leggyakrabban tarka levelű változatával találkozunk a kertészetekben. Sziklakertekbe és talajtakaró növényként is ültethetjük.
Levelei örökzöldek, kerekded formájúak, enyhén hosszúkásak. A tarka levelű indás ikravirág levelei zöldek fehér szegéllyel, télen gyakran rószaszínes árnyalatot vesznek fel. Fehér virágai vékony szárakon nyílnak fürtvirágzatban. Virágzási ideje tavasszal van.
A napos helyet, és a jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajt szereti legjobban, de tápanyagban szegény és száraz talajban is boldogul. A pangó víz azonban árt neki.
Betegségek ritkán támadják meg, de néha a peronoszpóra károsítja, valamint a levéltetvek is megtámadhatják. Dugványozással szaporítható.
Kúszó lángvirág
Kép forrása: Pixabay.com
A kúszó lángvirág vagy árlevelű lángvirág (Phlox subulata) alacsony termetű, terjedő tövű évelő növény. Őshazája Észak-Amerika. A föld felszínén párnát alkot, ezért sziklakertekbe, szegélynövényként, talajtakaróként, de akár kőfal tetejére ültetve is remekül megállja a helyét.
Apró virágai szinte beborítják a növényt. Fehér, lila, rózsaszín szirmaikat a tavasz második felében bontják.
A napos, világos vagy félárnyékos helyet kedveli. Semleges vagy lúgos kémhatású, laza szerkezetű, átlagot tápanyagtartalmú talajba ültetve fejlődik legszebben.
Kártevők ritkán támadják meg. Betegségek közül a lisztharmat károsíthatja. Tőosztással és tavasszal zölddugványozással szaporítható.
Nagy árnyliliom
Kép forrása: Pixabay.com
A fehér árnyékliliom, nagy árnyliliom vagy apácaliliom (Hosta plantaginea) őshazája Kína. Nyár végén és ősz elején hozza fehér virágait.
Közepesen magas termetű, évelő növény, levelei szív alakúak, bordázottak, nagyok, hullámos szélűek. Bokrosodó növekedésű, jó talajtakaró növény, ideális árnyékos területek vagy akár tópartok beültetésére is.
Ahogyan neve is mutatja, az árnyékliliom nem szereti az erős napfényt. Félárnyékba vagy teljesen árnyékos helyre ültessük. Átlagos vízigényű, forró nyarakon mértékkel locsoljuk, tartsuk nedvesen a földjét.
Talajok közül a semleges vagy enyhén savas kémhatású, tápanyagokban gazdag talaj számára a legmegfelelőbb.
Bőrlevél
Kép forrása: Pixabay.com
A bőrlevél vagy szívlevelű bőrlevél (Bergenia cordifolia) őshazája Közép-Ázsia. Évelő, alacsony termetű növény. Egész Európában nagyon elterjedt, köszönhetően egyszerű gondozásának.
Nagyméretű, szív formájú, feltűnő erezetű levelei, bordós színű szárain nyíló, ciklámen színű virágai egyből magukra vonják a tekintetet. Első virágaiban már tavasszal gyönyörködhetünk.
Szinte minden fényviszony megfelel neki, de a világosabb helyeket szereti igazán. Félárnyékba, árnyékba is ültethető.
Tápanyag és víz szempontjából nem igényes, tápanyagban szegény talajban is szépen fejlődik. A száraz részeket tavasszal vagdossuk le róla. Szaporítani tőosztással tudjuk.
Mohalevelű kőtörőfű
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Jerzy Opioła
A mohalevelű kőtörőfű vagy más néven Arends kőtörőfű (Saxifraga x arendsii) alacsonyra növő, évelő növény. Ültethetjük balkonládába és sziklakertbe is.
Kompakt méretű, tőlevélrózsás növény, melynek díszítőértékét elsősorban vékony, a tőlevélrózsa fölé nyúló virágszáron megjelenő, világos vagy sötét rózsaszín virágai adják tavasszal.
Félárnyékban vagy világos helyen, laza szerkezetű, jó vízelvezető talajba ültetve érzi magát legjobban. Rendszeresen, de mértékkel öntözzük, földje mindig legyen nyirkos. Betegségekre és kártevőkre nem érzékeny.
Néhány évente tőosztással fiatalítsuk meg a növényt. Ezzel a módszerrel szaporíthatjuk is.
Pázsitviola
Kép forrása: Pixabay.com
A pázsitviola (Aubrieta x cultorum) Dél-Európában és Közép-Ázsiában őshonos, évelő, örökzöld dísznövény. Bokros növekedésű, ugyanakkor alacsony, párnát képező növény, melynek virágai késő tavasszal jelennek meg. Virágai lila, rózsaszín és kékeslila árnyalatokban pompáznak.
Élénk színeivel a sziklakertre vonzza a tekintetet, de szépen mutat köves, betonos utak mentén is. Nagyon ellenálló és igénytelen növény. Akár a tűző napra is ültethetjük, jól bírja.
Mivel igen ellenálló dísznövény, különösebb gondozást nem igényel. Világos vagy tűző napos helyre is ültethetjük, fontos számára a jó vízelvezetésű talaj.
Öntözni nem kell, megelégszik a csapadékból származó nedvességgel is. Virágzás után metsszük vissza. Magról szaporíthatjuk, a magról nem szaporítható hibrideket pedig dugványokkal.
Pázsitviola vetőmag vásárlás >>>
Foltos árvacsalán
Kép forrása: Pixabay.com
A foltos árvacsalán, szelídcsalán vagy macskaparéj (Lamium maculatum) nagyon igénytelen, alacsony termetű évelő növény. A csalánhoz hasonló leveli vannak, lekerekített, fűrészes széllel, ajakos virágai lila, rózsaszín és fehér színben nyílnak.
Virágzása tavasz végére, kora nyárra tehető. Talajtakaró növényként jó választás, rézsűkre is ültethető. Nagyon jó alkalmazkodóképességű, nevelése egyszerű. Talaj szempontjából sem kényes, akár alacsony tápanyagtartalmú talajba is ültethetjük.
Árnyékos és félárnyékos helyen is jól érzi magát. Nem igényel sok vizet, öntözni sem szükséges rendszeres, elég számára a csapadék. Tőosztással szaporítható.
Indás berkipimpó
Kép forrása: Pixabay.com
Az indás berkipimpó vagy hármaslevelű berkipimpó (Waldsteinia ternata) alacsony termetű, terjedő habitusú évelő növény. A kert árnyékosabb részeinek szép díszei lehetnek élénk sárga virágai.
Nagyon jó talajtakaró. Levelei hármasan összetettek, az eper leveléhez hasonlóak, ősszel bronzos árnyalatúra színeződnek. Hosszúporzós, sárga virágai a tavasz második felében jelennek meg.
Ideális számára a félárnyékos hely, az enyhén nyirkos, de jó vízelvezetésű, humuszos talaj. Világosabb és árnyékosabb helyen is megél.
Vízigénye átlagos, az átmeneti szárazságot elviseli, de meghálálja, ha rendszeresen locsoljuk. Kártevők és betegségek szempontjából nem érzékeny. Magról és tőosztással is szaporítható.
Terülőrózsa
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Krzysztof Ziarnek, Kenraiz
A terülőrózsa (Rosa ‘The Fairy’) közepes termetű növény, mely tömött bokrot alkot. Sűrű ágrendszert képező rózsafajta, ideális talajtakaró. Ültethetjük kisebb csoportokba, virágágyásokba vagy nagyobb területek takarására is, növekedése során hatékonyan szorítja vissza a gyomokat.
Levelei sötétzöldek, fogazott szélűek, felületük fényes. Világos rózsaszín virágaiban egész nyáron gyönyörködhetünk. A világos, napos helyet kedveli. A semleges vagy enyhén savas kémhatású talaj számára a legmegfelelőbb. A szárazságot jól tűri.
Kora tavasszal érdemes megmetszeni, de ezt elvégezhetjük virágzás után is. Dugványozással szaporítható.
Talajtakaró örökzöld növények
Örökzöld orbáncfű
Kép forrása: Pixabay.com
Az örökzöld orbáncfű (Hypericum calycinum) kb. 40-60 cm magasra nő. Őshonos Délkelet-Európától Délnyugat-Ázsiáig, elterülő habitusú évelő cserje.
Talajtakaró növényként, cserjecsoportok részeként és sziklakertben is megállja a helyét. Levelei hosszúak, szépen íveltek. Sárga virágai a nyár első felében tűnnek elő.
Könnyen nevelhető, a világos, napos vagy félárnyékos fekvést, valamint a tápanyagban gazdag, nem túl száraz, jó vízelvezetésű talajt szereti. Rendszeresen, de mértékkel locsoljuk.
Hazánkban félörökzöld, ezért enyhébb teleken megőrzi levélzetét. Kora tavasszal, márciusban vágjuk vissza, hogy szebb legyen a formája. Betegségek, kártevők ritkán támadják meg. Dugványozással szaporítható.
Nagy meténg
Kép forrása: Pixabay.com
A nagy meténg (Vinca major) örökzöld félcserje, őshazája Dél-Európa. Közepes termetű, a talaj mentén terjed, bokrosan növekszik, ezért ideális talajtakaráshoz.
Levelei egész évben díszlenek. Öt szirmú, lila vagy fehér virágai a tavasz második felében nyílnak. Igénytelen és ellenálló növény, napos és árnyékos helyen is megél. Talaj szempontjából fontos, hogy a földje nedves legyen, főleg, ha mélyárnyékban van.
A nedves talajt mérsékelt öntözéssel biztosíthatjuk számára. Tavasszal és ősszel szaporíthatjuk tőosztással, nyáron pedig félfás dugványról dugványozással.
Kis meténg
Kép forrása: Pixabay.com
A kis meténg (Vinca minor) félörökzöld évelő növény, elsősorban talajtakaróként ültetjük. Alacsony termetű, a talaj mentén növekszik, árnyékosabb területeket is beültethetünk vele. Levelei és lila, áprilisban nyíló virágai egyaránt szép díszei lesznek a kertnek.
Nagyon hálás, viszonylag igénytelen növény. A világos és az árnyékos helyeket is kedveli. Bármilyen talajban szépen fejlődik. Szereti a kissé nyirkos földet, forró nyarakon rendszeresen locsoljuk.
Ültetésekor vegyük figyelembe, hogy intenzíven növekszik, ezért könnyen elburjánzik. A hajtások elültetésével szaporíthatjuk.
Japán kövérke
Kép forrása: Pixabay.com
A japán kövérke (Pachysandra terminalis) 20-30 cm magasra nő, bokros növekedésű, felálló szárú, tarackoló hajtásaival terjedő évelő növény.
Nagyon jó talajtakaró, csoportokba ültetve akár nagyobb területeket is szépen beboríthatunk vele. Díszei a hosszúkás, fogazott szélű, fényes, sötétzöld levelek és az apró, fehér virágok, melyeket tavasszal nyílnak.
Ültessük árnyékos vagy félárnyékos helyre, humuszban, tápanyagokban gazdag, jó vízelvezetésű, enyhén savas talajba. A meszes talajt nem bírja, nem fejlődik benne megfelelően és a levelei is elsárgulnak. Ültetés után és száraz időszakokban locsoljuk.
Betegségek, kártevők ritkán támadják meg, de a levélrozsda megjelenhet rajta. Ennek jelei a leveleken látható barna foltok. Tőosztással és dugványozással szaporítható.
Kúszó kecskerágó
Kép forrása: Pixabay.com
A kúszó kecskerágó vagy repkény kecskerágó (Euonymus fortunei) Ázsiában őshonos, örökzöld törpecserje. Sokféleképpen díszítheti kertünket, pl. alacsony termetű sövényként, talajtakaróként, de szoliterként is mutatós.
Fő díszét levelei jelentik, melyek fajtától függően nagyon változatos megjelenésűek lehetnek. Ellenálló, igénytelen növény, melyet napos és félárnyékos helyre is ültethetünk. Fontos számára, hogy a talaja jó vízelvezető képességű legyen. Vízigénye átlagos.
Örökzöld mirtuszlonc
Kép forrása: Flickr / Szerző: Leonora (Ellie) Enking / Licence: CC BY-SA 2.0
Az örökzöld mirtuszlonc (Lonicera nitida) kb. 150 cm magasra növő cserje, ideális talajtakaráshoz és alacsony sövénynek is. Levelei kerekded formájúak, aprók, fényesek. Illatos virágai májustól nyár közepéig nyílnak.
Igénytelen, könnyen tartható növény. Napos, világos vagy félárnyékos helyre is kerülhet. Jó vízáteresztő talajba ültessük.
A szárazságot jól bírja és a szennyezett város levegővel szemben is ellenálló. Még szebben fejlődik rendszeres öntözés mellett. Betegségek közül elsősorban a lisztharmattal lehet számolni.
Ha nyírt sövényt szeretnénk belőle nevelni, évente többször metsszük meg. Dugványozással szaporítható.
Szőnyegmadárbirs
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Mariiapulido
A szőnyegmadárbirs (Cotoneaster dammeri) kb. 50 cm-es magasságot elérő, elterülő habitusú örökzöld cserje. Ideális talajtakaró növény.
Levelei tojásdad alakúak, bőrszerűek, fényesek, ősszel bronzos árnyalatot vesznek fel. Késő tavasszal nyílnak fehér virágai, melyek gyakran magányosan állnak.
Díszítőértékét elsősorban nem is virágai, hanem ősszel megjelenő, fényes, piros termései adják. Igénytelen növény, egyformán jól érzi magát napos és félárnyékos helyen. Jó vízelvezetésű talajba ültessük. Szárazabb talajban is megél.
A beteg és elhalt hajtásait távolítsuk el, ezen kívül metszeni nem szükséges. Leggyakrabban a tűzelhalás és a levéltetvek okoznak problémát. Magról, dugványozással és bujtással is szaporíthatjuk.
Henye boróka
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: David J. Stang
A henye boróka vagy kúszóboróka (Juniperus horizontalis) Észak-Amerika északi részén, Kanadában és az USA egyes államaiban őshonos.
Örökzöld, alacsonyra növő, terülő boróka faj, melynek hajtásai 2-3 m-es hosszúságban is elterülnek a földön. Kékeszöld vagy szürkészöld színű pikkely- és tűlevelek borítják. Termése hamvas-kék tobozbogyó.
Nagyon sok fajtája van, ezek közül válogathatunk aszerint, hogy talajtakaráshoz, sziklakertbe vagy szoliterként szeretnénk ültetni a növényt. Sírokra és rézsűkre is ültethetjük elterülő jellege és igénytelensége miatt.
Fényigénye nagy, a napos, világos helyet kedveli. A legszebb színét is akkor mutatja meg, ha napfényben fürödhet.
Talajjal szemben nem válogatós, de a jó vízáteresztő képesség és a mérsékelt nedvességtartalom fontos számára. Sokféle talajtípusban megél, a városi szennyezettebb levegőt is jól tűri.
A szárazságra sem érzékeny, de ültetés után és forró nyarakon meghálálja a locsolást.
Törpe boróka
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Ben Skála
A törpe boróka (Juniperus squamata ‘Blue Star’) nagyjából fél méter magasra és széles nő. Ágai elterülők, lassú növekedésű himalájai boróka fajta.
Tömött koronája kezdetben gömb, később szabálytalan formát vesz fel. Szúrós, ezüstös levelei télen lilás árnyalatúvá válnak. Sírokra, sziklakertbe, balkonládába és talajtakaró növényként is ültethető.
A napos, világos helyet kedveli, árnyékban megtámadhatják a pajzstetveknek. Ültetés után, valamint meleg, száraz nyarakon rendszeresen öntözzük.
Az ideális talaj számára, semleges vagy savas kémhatású és jó vízelvezető képességű. Meszes talajba ne kerüljön, mert megsárgul, vagy akár el is pusztulhat.
Erdei borostyán
Kép forrása: Pixabay.com
Az erdei borostyán (Hedera helix) örökzöld évelő kúszónövény. Fákat, épületeket, kerítéseket futtathatunk be vele, de talajtakaróként is ültethetjük. Nagyon mutatós levelei élénk és sötétzöld színűek, vagy mintásak, enyhén szív formájúak, ötkaréjosak.
Ernyős virágzata kicsi, zöldessárga virágokból áll, melyek késő nyáron és kora ősszel nyílnak. Virágai nektárban gazdagok, méheket és más rovarokat csalogatnak a kertbe. A virágzás után fejlődnek ki sötétkék színű bogyós termései.
A borostyánt napostól az árnyékosig bármilyen fekvésbe ültethetjük, legjobban a félárnyékos helyeket kedveli. Napos helyen fontos a rendszeres öntözés, különösen a szárazabb időszakokban.
Talajok közül leginkább a jó vízáteresztő képességű, tápanyagban gazdag üde talajokat kedveli, de átlagos kerti talajokban is szépen növekszik.
Növekedése az ültetés évében lassú, később azonban felgyorsul, olyannyira, hogy szükséges lehet metszéssel megzabolázni. Szaporítani dugványozással lehet a legkönnyebben.
Talajtakaró lombhullató növények
Kerti madárbirs
Kép forrása: Pixabay.com
A kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis) elterülő cserje, melynek őshazája Kína. Piros bogyói adják díszítő értékét. 60-80 cm magasra nő, ágrendszerét szinte vízszintesen fejlődő ágak alkotják. Kiváló talajtakaró, de előkerteknek és rézsűknek is szép dísze lehet.
Szépségét elsősorban ősszel megjelenő, piros bogyós termései adják, de fényes, kerek, elszíneződő levelei is igen mutatóssá teszik. Fényigénye átlagos, egyszerűen tartható növény.
Világos, napos vagy félárnyékos helyre ültessük, jó vízelvezető képességű talajba. A szárazságot jól bírja, de a fiatalabb növényeket rendszeresen locsoljuk, forró, száraz nyarakon pedig a kifejlett növényeket is öntözzük mértékkel.
A beteg és elszáradt hajtásokat távolítsuk el róla, más feladatunk nincs vele. A tűzelhalás és a levéltetvek időnként károsíthatják. Dugványozással szaporíthatjuk.
Cserjés pimpó
Kép forrása: Pixabay.com
A cserjés pimpó (Potentilla fruticosa) alacsony, ugyanakkor széles lombhullató cserje. Elsősorban talajtakaró növény vagy nyíratlan sövény szerepét töltheti be a kertekben. Ágrendszere szinte áthatolhatatlan.
Lombozata önmagában is látványos, de ezt még tovább fokozzák nyáron nyíló, ötszirmú, fehér, rózsaszín, sárga vagy narancsos virágai. A sárga virágokat hozó változata a leginkább ellenálló.
Nevelése egyszerű, ellenálló, viszonylag igénytelen cserje. Világos, akár tűző napos helyre is ültethetjük.
Rosszabb minőségű talajba ültetve is megél, fehér virágú fajtája savas kémhatású talajban érzi magát legjobban. A szárazságot jól bírja.
Betegségek, kártevők ritkán támadják meg. Metszést nem igényel, a tavaszi hajtás előtt vághatjuk vissza, ha gyengébben virágzik. Hajtásdugványozással szaporíthatjuk nyáron.
Képek forrása: Pixabay.com; Flickr / Szerző: Stefano / Licence: CC BY-NC-SA 2.0; Wikipédia / Szerző: H. Zell; Wikipédia / Szerző: Jerzy Opioła; Wikipédia / Szerző: Krzysztof Ziarnek, Kenraiz; Flickr / Szerző: Leonora (Ellie) Enking / Licence: CC BY-SA 2.0; Wikipédia / Szerző: Mariiapulido; Wikipédia / Szerző: David J. Stang; Wikipédia / Szerző: Ben Skála
