Szerző: A természetes hatású virágágyásokból nem hiányozhat a szellőrózsa. Ez a mutatós virág jól társítható más évelőkkel, rendkívül látványos összeültetéseket hozhatunk vele létre. A különböző fajok között találunk tavasszal, kora nyáron és nyár végén virágzókat is, így az év más-más időszakaiban is díszítheti kertünket.
A japán szellőrózsa (Anemone hupehensis var. japonica) gondozása
Kép forrása: Pixabay.com
A japán szellőrózsa (Anemone hupehensis var. japonica) neve csalóka, hiszen őshazája nem Japán, hanem Kína, innen terjedt el Európában. A kínai szellőrózsa egyik változata, de gyakran ezzel a névvel illetik az egyéb, Kínából származó fajokat és hibrideket is.
A japán szellőrózsa közepesen magas termetű (kb. 60 cm), és kimondottan magas is lehet, akár a másfél méteres magasságot is elérheti.
Dekoratív rózsaszín és fehér színű virágokat hoz a nyár második felében, melyek egészen az első fagyokig díszítik a növényt.
A világos, napos és félárnyékos helyen is jól érzi magát. Ha napos helyre ültetjük, akkor rendszeresen öntözni kell, fontos, hogy a talaja nyirkos legyen. Jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajba ültessük.
A magasabb változatok számára biztosítsunk támasztékot, hogy az erős szél ne tehessen bennük kárt. Tőosztással szaporíthatjuk.
A kínai szellőrózsa (Anemone hupehensis) gondozása
Kép forrása: Pixabay.com
A kínai szellőrózsa (Anemone hupehensis) Kínából származik, innen került át Japánba, majd Európába. Az alacsony (40-50 cm) (Anemone hupehensis ‘Pocahontas)’, valamint a magas (60-90 cm) fajták (Anemone hupehensis ‘Praecox’) egyaránt megtalálhatók a kertészetekben.
Késő nyáron hozza virágait hosszú szárai végén. Ezek egészen az első fagyokig nyílnak. Olajzöld színű levelei szeldeltek, felületük érdes. Az alacsonyabb változatok ideálisak virágágyásba, sziklakertbe, a magasabbakat nagyobb virágágyásokba ültethetjük.
Szereti a napos, világos, félárnyékos helyeket. Napos helyen rendszeresen öntözzük, hogy a talaja mindig nyirkos legyen. Jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajba ültessük. Szaporítani tőosztással tudjuk.
A koronás szellőrózsa (Anemone coronaria) gondozása
Kép forrása: Pixabay.com
A koronás szellőrózsa (Anemone coronaria) őshazája Izrael és Jordánia. Hagymás évelő növény, mely csészelevelekből álló, élénk színű virágaival tavasz végén és kora nyáron díszíti a kerteket.
Virágzási ideje meglehetősen rövid. Ezután a föld feletti részei visszahúzódnak a gumóba, ekkor kezdődik a növény nyugalmi időszaka, ezután szaporíthatjuk a gumók osztásával.
Jól bírja a tűző napot, talajok közül a semleges vagy savas kémhatású, jó vízelvezetésű, laza szerkezetű talajokat kedveli legjobban. Öntözést csak rövid aktív időszakában igényel.
Gumói a szabadban is áttelelnek, ha takarjuk őket, de fel is szedhetjük őket még a fagyok előtt. Fontos tudni, hogy a körültekintés ellenére sem biztos, hogy a gumók túlélik a telet.
Betegségekre és kártevőkre nem hajlamos, de a meztelencsigák megtámadhatják.
Az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) gondozása
Kép forrása: Pixabay.com
Az erdei szellőrózsa (Anemone sylvestris) Közép és Délkelet-Európa, valamint Szibéria területéről származik. Terjedő tövű, bokrosodó, évelő növény, mely Magyarországon védettséget élvez.
Levelei szeldeltek, virágai fehér színűek, április-májusban bontanak szirmot, szeptemberben újra virágzásnak indul. A kifejlett növény 30-50 cm magas.
Töveit világos, félárnyékos helyre, egymástól 30 cm-re ültessük el. A kissé meszes, humuszos, jó vízelvezetésű talajt kedveli legjobban. Fontos, hogy földje mindig kissé nyirkos legyen.
Társíthatjuk zergevirággal (Doronicum) vagy haranglábbal (Aquilegia), ezekkel a növényekkel összeültetve, nagyon szép, természetes hatású virágágyást hozhatunk létre.
A csinos szellőrózsa (Anemone blanda) gondozása
Kép forrása: Pixabay.com
A csinos szellőrózsa (Anemone blanda) alacsony termetű évelő növény, ideális szegélynövény, de nagyon szépen mutat fák tövébe és sziklakertbe ültetve is.
Levelei szeldeltek, fogazottak, virágai kékek, rózsaszínek, lilák vagy fehérek is lehetnek. A virágzást követően a növény visszahúzódik, üres helyet, hagy maga után az ágyásban, erre ügyeljünk az ültetésekor.
Napos, világos vagy félárnyékos helyre ültessük, tápanyagban bővelkedő, laza szerkezetű talajba. Az aktív időszakában tartsuk nedvesen a földjét, nyáron ritkábban kell öntözni.
A fagyot jól tűri, de erős fagy ellen takarással védjük. A kártevők és a betegségek ritkán veszélyeztetik, de lisztharmat és a csigák időnként károsíthatják.
Magról és tavasszal rizómaosztással szaporítható. Ha magról szaporítjuk, azzal számoljunk, hogy a növény az első évben még nem fog virágot hozni.
A berki szellőrózsa (Anemone nemorosa) gondozása
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Rosendahl
A berki szellőrózsa (Anemone nemorosa) alacsony termetű, gyöktörzses évelő növény, mely egész Európában előfordul. Hazánkban a lombhullató erdők aljnövényzetében, a mocsaras hegyi réteken, pl. a Dunántúl területén találkozhatunk vele.
A kertben a fák alá, árnyékos sziklakertekbe, ligetes kertrészekbe ültethetjük. Ha megfelelőek a körülmények, gyorsan terjedésnek indul.
Virágot kora tavasszal hoz. Ezek leggyakrabban fehér, ritkábban rózsaszín, levendula vagy kék színűek. Levelei tenyeresen összetettek.
Könnyen nevelhető növény, mely a félárnyékos helyet, tápanyagban, humuszban gazdag talajt kedveli. Földjét tartsuk nedvesen, nyáron kevesebb vizet igényel.
Kártevők ritkán károsítják, viszont a lisztharmat megtámadhatja. Magról és tőosztással is szaporíthatjuk.
A bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) gondozása
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Bernd Haynold
A bogláros szellőrózsa (Anemone ranunculoides) alacsony termetű, gyöktörzses, évelő növény. Európa minden részén honos, hazánkban a lombhullató erdők aljnövényzetében él.
Árnyékos sziklakertek szép dísze, de ültethetjük fák, cserjék tövébe is. Virágait kora tavasszal hozza.
Föld alatti indáival gyorsan terjed, ha megfelelőek számára a körülmények. Virágai sárgák, levelei sötétzöldek, erősen szeldeltek. A növény, mérgező anyagokat is tartalmaz.
Nevelése egyszerű. Félárnyékos helyet keressünk számára és humuszban, tápanyagban gazdag talajba ültessük. Földjét tartsuk nyirkosan, nyáron kevesebb nedvességet igényel.
Kártevők közül a meztelencsigák, betegségek közül pedig a lisztharmat tehet benne kárt. Magról és tőosztással szaporíthatjuk.
Képek forrása: Pixabay.com; Wikipédia / Szerző: Rosendahl; Wikipédia / Szerző: Bernd Haynold
