Szerző: A szegfűfélék családjába, nyolcvannál is több növénynemzetség és kb. 2000 faj tartozik. A legismertebbnek a szegfű (Dianthus), a kakukkszegfű (Lychnis) és a habszegfű (Silene) nemzetség számít, e három növénynemzetség fajaival a kertészetekben dísznövényként találkozhatunk.
A szegfűfélék között egynyári és évelő növényeket találunk, többségük a Mediterráneum területén, valamint Európa és Ázsiai környező vidékeink őshonos. A továbbiakban a leggyakoribb szegfű fajok gondozását mutatjuk be.
A kerti szegfű gondozása
Kép forrása: Pixabay.com
A kerti szegfű (Dianthus caryophyllus) évelő növény, a szegfűfélék családjába tartozik. Őshazája a Földközi-tenger partvidéke. Változatos megjelenésű, népszerű dísznövény, mely alacsonyra vagy közepes termetűre nő. Legkedveltebb fajtái a Chabaud és a Grenadin.
Köszönhetően a nemesítőknek, nyáron nyíló virágait ezernyi színben csodálhatjuk meg. Teltvirágú és szimpla, piros, rózsaszín, fehér és sárga színű változatai is vannak. Levelei fűszerűek, szürkések vagy kékeszöldek.
Főként napos, világos helyen érzi jól magát. A jó vízáteresztő, semleges vagy lúgos kémhatású talajt kedveli. Vízigénye átlagos, öntözzük rendszeresen, de mértékkel. Gyökerei hamar megrothadnak túlöntözés, illetve rossz vízelvezetésű talaj esetén.
A kártevők többnyire nem okoznak neki problémát, esetleg a lisztharmat tehet benne kárt. Magról szaporíthatjuk. Magjait beltérben vessük el cserépbe február-március környékén. Ha a fagyok már elmúltak, akkor ültessük ki.
A kínai szegfű gondozása
Kép forrása: Pixabay.com
A kínai szegfű (Dianthus chinensis) alacsony termetű, bokros, évelő növény. Balkonládákban és ágyásszegélyekben mutat a legszebben.
Őshazája Észak-Kína, Mongólia, Korea és Oroszország délkeleti része. Kora nyáron hozza egyszínű vagy mintás, fogazott szirmú virágait. Levelei vékonyak, fűszerűek.
A világos, napos helyet szereti. Fontos számára a jó vízelvezetésű talaj. Rendszeresen, de mérsékelten locsoljuk. Másodvirágzásra ösztönözhetjük, ha leszedegetjük róla az elvirágzott részeket.
Mivel a fagyokra érzékeny, télen takarjuk. Betegségek és kártevők általában nem fenyegetik. Magról szaporítható, a palántákat a fagyok után ültessük ki a szabadba.
Kínai szegfű vetőmag vásárlás >>>
A tollas szegfű gondozása
Kép forrása: Flickr / Szerző: John Winder / Licence: CC BY-NC-ND 2.0
A tollas vagy német szegfű (Dianthus plumarius) alacsony, párnát alkotó, évelő növény. Fűszálszerű, sötét szürkészöld leveleit télen is megőrzi.
Csipkés szélű, kecses szirmokból álló, rózsaszín virágai illatosak. Tavasz végén és nyár elején nyílnak. A tollas szegfű szép dísze a sziklakerteknek, de szegélynövénynek is ideális.
Nem igényes, könnyen tartható növény. Mivel szereti a fényt, világos vagy akár tűző napos helyre is ültethetjük. Jó szárazságtűrő képességű növény, vízigénye alacsony, ezért különösebben locsolni sem kell, elég számára az a nedvesség, amihez a csapadékból jut.
A meszes talajt szereti, de még ennél is fontosabb, hogy a talaj jó vízelvezető legyen. Tovább virágzik, ha az elszáradt növényi részeket leszedjük róla.
Betegségekre nem hajlamos, kártevők közül a meztelencsigák és a levéltetvek jelenthetnek rá veszélyt. Tőosztással és magról is szaporítható.
A réti szegfű gondozása
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Jean-Pol GRANDMONT
A réti szegfű vagy mezei szegfű (Dianthus deltoides) a szegfűfélék családjába tartozik. Alacsony növésű, évelő növény, sziklakertekbe, évelőágyakba is ideális, mivel szőnyegszerű felületet tud létrehozni.
Élénk rózsaszín vagy piros, illatos virágai tavasz végén jelennek meg és nyáron is nyílnak. Nem igényes növény, a napos, világos helyet szereti. Ha jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag, kavicsos, meszes talajba kerül, még szebben fejlődik.
Virágzását meghosszabbíthatjuk az elszáradt részek eltávolításával. Néhány évente fiatalítsuk meg tőosztással, amivel szaporíthatjuk is. Ezenkívül magról is szaporítható.
Betegségek és kártevők többnyire nem veszélyeztetik. Ha túl nedves környezetben van, gyökerei elrothadnak, ezáltal pedig a növény elpusztul.
A kahori szegfű gondozása
Kép forrása: Pixabay.com
A kahori szegfű (Dianthus ‘Kahori’) alacsonyra növő, bokrosodó, örökzöld, évelő növény. Szép tagja a sziklakertnek, de ültethető kerti utak szegélynövényeként, valamint balkonládába is. Levelei keskenyek, virágai pink színűek, illatosak, nyáron nyílnak.
A kahori szegfű egyszerűen gondozható növény. A napos, világos, legfeljebb félárnyékos helyeken érzi jól magát. Lúgos vagy semleges, jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajba ültessük.
Rendszeresen öntözzük, de a pangó vizet kerüljük, mert a gyökerei hamar rothadásnak indulnak. Betegségekre nem hajlamos.
Tőosztással és dugvánnyal szaporítható. A tőosztást a növény fiatalítása miatt is érdemes elvégezni néhány évente.
A törökszegfű gondozása
Kép forrása: Pixabay.com
A törökszegfű vagy szakállas szegfű (Dianthus barbatus) tavasz végén hozza először virágait. Bár többnyire kétnyári növényként tartják számon, kora tavaszi vetéssel már az első évben is virágozhat.
Más egynyári növényekkel jól társítható, de vágott virágként is szép a vázában.
A napos, világos helyet kedveli, fontos, hogy rendszeresen locsoljuk. A legjobban az agyagos, enyhén meszes talajt kedveli, de általában nem érzékeny a talaj típusára.
A törökszegfű szaporítása
Magjait hidegágyba május végén, június elején vessük el. Csírázásig árnyékoljuk őket és biztosítsunk számukra megfelelő nedvességet. A magok 1-2 hét alatt kicsíráznak.
A fiatal növények szeptember elejére már megerősödnek annyira, hogy végleges helyükre ültethetjük őket. A következő évben már virágot fognak hozni. Ültetéskor figyeljünk az ideális tőtávolságra, ami 25 cm. A szabadföldi helyrevetéshez a legalkalmasabb időszak július közepén és augusztus elején van.
A pünkösdi szegfű gondozása
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Ghislain118
A pünkösdi szegfű (Dianthus gratianopolitanus) alacsony vagy közepes méretű, bokros növekedésű, terjedő tövű, évelő növény, mely hazánkban is őshonos. Szép talajtakaró és szegélynövény válhat belőle a kertben.
Levelei fűszerűek, szürkés-zöldek, a növény télen is megőrzi őket. Szimpla vagy telt, rojtos szélű virágai rózsaszínben pompáznak tavasz végén, nyár elején.
Világos, napos helyre ültessük, semleges vagy meszes, tápanyagokban gazdag és jó vízelvezetésű talajba. Vízigénye átlagos, földjét tartsuk kissé nyirkosan.
Másodvirágzásra ösztönözhetjük, ha mindig eltávolítjuk az elszáradt részeket. Betegségekre nem fogékony, a levéltetvek és a meztelencsigák azonban kárt tehetnek benne.
Szaporíthatjuk magról és tőosztással is. A tőosztást a növény megfiatalítása érdekében is érdemes néhány évente elvégezni.
A bársonyos kakukkszegfű gondozása
Kép forrása: Pixabay.com
A bársonyos kakukkszegfű (Lychnis coronaria) nagytermetű, bokros növekedésű, évelő növény. Magyarországon védett. Szára és lándzsa formájú levelei szürkés-zöldek, virágai élnék rózsaszínűek. Feltűnő dísze lesz a kertnek, mikor tavasz végén és nyár első felében virágzásnak indul.
A bársonyos kakukkszegfű könnyen nevelhető, nem kifejezetten igényes növény. Napos vagy félárnyékos helyre ültessük. Főként a semleges kémhatású talajt kedveli.
Átlagos vízigényű növény, mérsékelten locsoljuk. Virágzásának idejét megnövelhetjük, ha a száraz virágokat levágjuk róla. Kártevők és betegségek többnyire nem károsítják, esetleg a meztelencsiga okozhat problémát.
A havasi kakukkszegfű gondozása
Kép forrása: Flickr / Szerző: Eivind Kvamm-Lichtenfeld / Licence: CC BY-NC 2.0
A havasi kakukkszegfű (Lychnis alpina) alacsony termetű, bokros, kompakt virágszárú, évelő növény. Szegélynövényként, sziklakertbe és ágyásba ültetve is szépen mutat.
Apró rózsaszín, fejecske virágzatba tömörülő virágokat hoz tavasszal. Levelei sötétzöldek, keskenyek, lándzsás alakúak. Ültessük napos, világos helyre, jó vízáteresztő talajba.
Az égővörös kakukkszegfű gondozása
Kép forrása: Flickr / Szerző: Thistle-Garden / Licence: CC BY-NC 2.0
Az égővörös kakukkszegfű (Lychnis x arkwrightii ‘Orange Gnome’) húsos gyökérzetű, szabálytalan formájú, bokros, évelő növény. Levelei tojásdad alakúak, kihegyesedők, zöldes-bordó árnyalatúak, szőrösek. Júniusban és júliusban hozza narancssárga virágait.
A napos, világos helyet kedveli. Legjobban a humuszos, közepes vízellátású, középkötött talajt szereti. A virágzás után hajtásai elszáradnak, a növény visszahúzódik, üres helyet hagy az ágyásban. Ha elvirágzott, vágjuk vissza.
Társnövényként ideális számára a kardlevelű peremizs (Inula ensifolia), a törpe őszirózsa (Aster dumosus) és a foltos árvacsalán (Lamium maculatum).
A tengerparti habszegfű gondozása
Kép forrása: Flickr / Szerző: chrispd1975 / Licence: CC BY-ND 2.0
A tengerparti habszegfű (Silene maritima) alacsony, párnát képező növény. Őshazája Nyugat-Európa. Levelei szürkés-zöldek, lándzsás alakúak. Kissé felfújt, fodros szirmokkal rendelkező, fehér virágai a nyár első felében jelennek meg.
Könnyen nevelhető, de sok fényt igényel, viszont még félárnyékban is jól érzi magát. Ültethető kőfalakba, sziklakertbe és szegélynövényként is. Elsősorban a meszes, homokos talajt szereti. Átlagos vízigényű, szárazabb időszakokban mérsékelten locsoljuk.
A habszegfű gondozása
Kép forrása: Flickr / Szerző: Jörg Hempel / Licence: CC BY-SA 2.0
A habszegfű (Silene acaulis) alacsony, kissé kúszó, lapos párnát képező, évelő növény. Levelei hosszúkásak, hegyesek, élénkzöld színűek. Rózsaszín virágát 5 szirom alkotja. Májusban és júniusban nyílik, de néha ennél korábban is megörvendeztet minket virágaival.
Világos, napos helyre ültessük, laza szerkezetű, jó vízelvezetésű talajba. Kerülhet ágyásba, kőedénybe, sziklakertbe is.
Az enyves szurokszegfű gondozása
Kép forrása: Pixabay.com
Az enyves szurokszegfű vagy balkáni enyvesszegfű (Silene viscaria; Lychnis viscaria) közepesen magasra növő, évelő növény. Kerülhet ágyásba és sziklakertbe is. Magyar nevét ragacsos száráról kapta.
Levelei fűcsomóra hasonlítanak. Bugavirágzata magenta színű virágokból áll. Tavasz végén és nyár elején virágzik, a pillangók is kedvelik.
Világos, napos vagy félárnyékos helyen érzi jól magát, jó vízelvezető, enyhén nyirkos talajban. A gyengébb minőségű talajt is tűri, de nagyon kötött talajba ne kerüljön, mert a pangó víztől elrothadnak a gyökerei.
A betegségek többnyire nem fenyegetik, legfőbb kártevője a levéltetű. Magról, tőosztással és dugványozással is szaporítható, de magról csak az alapfaj esetében lehet a szaporítást elvégezni. Az enyves szurokszegfű jó önvetésű képességgel rendelkezik, elszórt magjairól kihajt.
Az őszi habszegfű gondozása
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Agnieszka Kwiecień, Nova
Az őszi habszegfű (Silene schafta) alacsonyra növő, földön kúszó, lassan terjedő, évelő növény. Sziklakerteket és támfalakat is díszíthetünk vele. Őshazája a Kaukázus vidéke. Levelei fél örökzöldek, lándzsa alakúak. Virágai rózsaszínűek, csillag alakúak, késő nyáron és kora ősszel bontanak szirmot.
Gondozása nem nehéz. A napos, világos, félárnyékos helyet szereti. Jó vízelvezető talajban érzi magát a legjobban. Mértékkel öntözzük, mert a nedves talajban a gyökerei hamar rothadásnak indulnak.
Kártevőkre nem érzékeny, a betegségek közül a lisztharmat az, ami gondot okozhat. Magról és dugványozással szaporítható.
Az égőszerelem gondozása
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: David J. Stang
Az égőszerelem, tűzpiros égőszerelem (Silene chalcedonica) közepes vagy magas termetű, évelő növény. Őshazája Ázsia középső része.
Szépségét élénkzöld színű, hegyes levelei és élénk színű, félgömböt formázó virágai adják. Rózsaszín, fehér, narancs és piros virágai nyár elején jelennek meg.
A napos, világos vagy félárnyékos helyeken érzi magát legjobban. Talaj szempontjából nem kényes, de az fontos számára, hogy jó vízelvezetésű talajba kerüljön. A mértékletes öntözést szereti legjobban.
Az elszáradt növényi részeket folyamatosan szedjük le róla, hogy meghosszabbítsuk virágzási idejét. Ősszel metsszük vissza. Mivel magasra nő, érdemes támasztékról is gondoskodni, hogy a szél ne tegyen benne kárt.
Magról, szárdugványról és tőosztással is szaporítható tavasszal.
Képek forrása: Pixabay.com; Flickr / Szerző: John Winder / Licence: CC BY-NC-ND 2.0; Wikipédia / Szerző: Jean-Pol GRANDMONT; Wikipédia / Szerző: Ghislain118; Flickr / Szerző: Eivind Kvamm-Lichtenfeld / Licence: CC BY-NC 2.0; Flickr / Szerző: Thistle-Garden / Licence: CC BY-NC 2.0; Flickr / Szerző: chrispd1975 / Licence: CC BY-ND 2.0; Flickr / Szerző: Jörg Hempel / Licence: CC BY-SA 2.0; Wikipédia / Szerző: Agnieszka Kwiecień, Nova; Wikipédia / Szerző: David J. Stang
