Szerző: Az egymással való kommunikáció napjaink kikerülhetetlen része, hiszen így cserél gazdát az információ. Azonban megesik, hogy a kinyilatkoztatott gondolatok nem úgy jutnak el a másikhoz, ahogy azt mi szerettük volna, és félreértés, konfliktus keletkezik. Hogy kerülhetjük el ezt?
Az emberek közti kommunikáció négy összetevőből épül fel, ezek a feladó, a vevő, az üzenet és a csatorna. Nemcsak a kimondott szavak léteznek, hanem az úgynevezett nonverbális kommunikáció is, ide tartoznak a gesztusok, arckifejezések, az érintés, a testbeszéd, a hangsúly és a mimika is.
Ez utóbbiakra igaz, hogy kevésbé tudjuk őket kontrollálni, mint a kommunikáció verbális formáit, ami egyrészt segít minket a hatásosabb beszélgetésben, másrészt viszont félreértések is adódhatnak miattuk.
Hogy néz ki az asszertív kommunikáció?
Az Onlinepszichológus.net blogjában is olvasható asszertív kommunikáció módszere segíthet abban, hogy az egyén megelőzze konfliktusait, vagy ha már megtörténtek, sikerrel kezelje azokat.
Lényege, hogy a lenti négy elemmel kapcsolatos információit a lehető legszélesebb körben átadja a beszélgetőpartnerének, elkerülve ezzel az esetleges félreértéseket. Az asszertivitásra képes emberre jellemző, hogy
- Kifejezi pozitív és negatív érzéseit és gondolatait társadalmilag elfogadott módon, de közben figyel arra, hogy ezzel ne sértse meg a másikat,
- Képes arra, hogy segítséget kérjen,
- A negatív érzésekhez nem kapcsol agressziót,
- Nem hódol be a másiknak,
- Tud nemet mondani.
Miből adódnak a konfliktusok?
A konfliktusok gyökere, ha a beszélgető felek igényei, vágyai, szándékai vagy nézetei összeütközésbe kerülnek. Az összeütközés alapja visszavezethető Shulz von Then “kommunikációs négyzet” modelljére, melynek lényege, hogy az ember minden hozzá érkező üzenetet négy módon képes értelmezni.
- Tény, amiről az embert tájékoztatja a másik fél – ez a kommunikáció központja,
- A másikkal való kapcsolat szintje, a felé irányuló érzései és gondolata, ebből adódnak aztán az arckifejezések, a hangnem,
- Az önkinyilatkoztatás, vagyis amit megmutat magából – vagyis, hogy milyen a kedve stb,
- Az másik felé irányuló elvárások, kívánalmak.
Hogyan kezeljük sikerrel a konfliktusainkat?
A sikeres konfliktuskezelés alapja a jó önismeret, az erkölcsi normák szem előtt tartása és a gyakorlás. A folyamat egy több pontból álló listával is leírható, melynek első lépése, hogy az ember meghatározza, milyen típusú maga a konfliktus (a fentebb említett négyzet-modell segít ebben).
Tudatosítja a lehetséges következményeket, konfrontálódik, nem menekül. Tiszteletben tartja a másikat, és azt, hogy épp egy problémát old meg, nem a partner legyőzése a cél, hanem a megoldás közös elérése. Érthetően, világosan kommunikál, nem hagyja, hogy érzelmei befolyásolják, és nem bírálja, címkézi a másik felet.
Nem lesz mindenkiből jó konfliktuskezelő egyik napról a másikra, de mindenképp megéri a befektetett munkát, hogy idővel hideg fejjel, profin tudjuk menedzselni ügyes-bajos nézeteltéréseinket.
Kép forrása: Pexels.com
Hirdetés (X)
