Szerző: A babérmeggy (Prunus laurocerasus) egy Délkelet-Európában és Kis-Ázsiában is őshonos, igen dekoratív, lomblevelű örökzöld növényfaj, mely kertünk sokoldalú díszeként szolgálhat.
Elnevezése kissé félrevezető lehet, hiszen nem egy babérfajról, a fűszerként használatos babér rokonáról, hanem a cseresznye és a szilva közeli rokonságában álló növényfajról van szó.
Ténylegesen a babérmeggy a rózsafélék (Roseacea) családjába, annak is a csonthéjasok (Prunus) nemzetségébe tartozik.
Milyen tulajdonságai vannak a növénynek?
A babérmeggy természetes élőhelyén akár a hét méter magasságot is elérheti, hazánkban azonban a legerősebb növekedési eréllyel rendelkező kerti fajták is csak ritkán érik el -metszés nélkül – a négy méter magasságot.
A babérmeggyből örökzöld cserjék vagy kisebb méretű fák egyaránt nevelhetők, valamint kiválóan alkalmas sövénynövénynek való telepítésre is. Örökzöld lombja fényes zöld színű, melyek színi oldala sötétebb, mint fonáki része.
Levelei általában 5-15 centiméter hosszúak, kissé hosszúkás alakúak, csúcsi részüktől enyhén elkeskenyedők. Virágait tavasszal, májustól júniusig nyitja, ezekre jellemző, hogy krémszínűek és gyertyaszerűen felállók. E virágból augusztusra vörös, majd pedig fekete színű csonthéjas termések fejlődnek.
Fűzérszerűen álló terméseinek alakja lehet gömbölyű, tojásdad vagy kúpos. A babérmeggy levelei, valamint termései egyaránt mérgezőek, hiszen ezek cianogén glikozidokat tartalmaznak.
A terméséből ugyan készíthető lekvár és zselé egyaránt, de ilyenkor forralás segítségével a nyers állapotban még mérgező vegyületek eltávolítandók belőlük.
Milyen helyre ültessük a kertben?
A nagyon hideg vidékeken, ahol csípős keleti szél fúj, lehetőleg félárnyékba ültessük, hogy árnyékot adjunk számára és védjük a széltől is, különben a téli nap megégeti, így károsítva a leveleket.
A talajjal szemben aligha támaszt igényt, a humuszos és tápanyagban gazdag agyagos talajt kedveli, de a mérsékelten száraz, homokos talajon is gond nélkül boldogul. Az ilyen területeken még fagytűrőbb, hiszen az egynyári hajtásai ősszel korábban megfásodnak.
A pH-értéket illetően a talaj mérsékelten savas vagy akár lúgos is lehet. Egyedei viszont a kötött és az állóvizes területeket nem tűrik, ilyen területeken a kedvezőtlen környezeti tényezők hatására gyakran következik be lombhullásuk, mint első figyelmeztető jel a nem kívánatos körülményekre.
Hogyan ültessük?
A babérmeggy példányainak ültetése előtt, az ültetési hely talaját mélyen lazítsuk fel. A kereskedelemben szabadgyökerű, valamint konténeres változatok is elérhetők általában.
A konténeresek egész évben, a fagyok kivételével bármikor, a szabadgyökerűek pedig ősszel és tavasszal ültetendők. Sövénynek való nevelés esetében 50–80 cm tőállásra érdemes telepítenünk. Az ültetésre szánt gödör mérete legalább legyen kétszer akkora, mint a növény gyökérlabdája.
Óvatosan ültessük el a növényt és töltsük fel a gödröt némi érett szervesanyaggal, vagy tartós műtrágyával, ezután pedig végezzük el a talaj visszatöltését. A visszatöltés után következzen a talaj visszanyomkodása, így kerülve el azt, hogy hézagok maradjanak a földlabda körüli részen. Az ültetés végeztével az alapos beöntözésről se felejtkezzünk el.
Hogyan ápoljuk?
A babérmeggynek nincsenek különös igényei, ami gondozását illeti. Öntözését az ültetés utáni első évben, még teljes mértékben be nem gyökeresedik addig szükséges rendszeresen elvégeznünk. Öntözni egyébként csak száraz nyarakon szükséges, mivel nem kifejezetten vízigényes növényfajunk.
Minden tavasszal érdemes egyedeit azonban ellátni szerves- vagy tartós műtrágyával esetleg komposzttal. A nyár végén vagy ősz elején kijutatott kálium tartalmú trágyák pedig a növények áttelelését, fagy elleni tűrőképességét segítenek növelni.
Hogyan és mikor metsszük meg?
A babérmeggy jól tűri a metszést, azonban nem feltétlenül szükséges minden évben egyedeit megmetszeni. Metszés nélkül is szép formájú cserjét nevel, azonban azt érdemes tudnunk, hogy metszés hiányában az idősebb példányok belső részei gyakorta felkopaszodnak.
A növényeket az ültetés utáni években hagyjuk szabadon nőni, nyírásuk ekkor még felesleges, mert anélkül is jól bokrosodnak. Abban az esetben, ha a kívánt szélességet és magasságot elérték, az elképzelt formából kilógó vesszőket-hajtásokat visszakurtítva fokozatosan megkezdhetjük a sövény kialakítását vagy egyedeinek formára igazítását.
Szoliter cserjének nevelve elegendő évente egyszer megmetszeni, amennyiben a tél folyamán egyes részei elfagytak, úgy ezeket tavasszal már ajánlatos lehet eltávolítani. Sövényként való nevelése esetében évente két alkalommal végezzük el nyírását, tavasszal, közvetlenül a fagyok elmúltával és júliusban, a hajtásnövekedés csillapodásának idején.
A metszéshez lehetőleg kézi sövényvágót használjunk, mert az elektromos eszközök használatával a növény levelei könnyedén szétvághatók, melyek egyrészt csúnyán mutatnak a növényen, másrészt pedig idővel el is barnulnak.
Milyen betegségei vannak a babérmeggynek, hogyan védekezzünk ellenük?
A babérmeggy leggyakoribb betegségnek számít a sztigminás levélfoltosság (Stigmina carpophila), mely a levelek lyukacsosodását okozza. Kezdetben 2-3 mm átmérőjű kerek, szegéllyel rendelkező barnás színezetű foltok jelennek meg, melyek közepe idővel kiesik és helyükön kör alakú lyukak jelennek meg a leveleken.
A babérmeggy levelein a lisztharmat (Podosphaera tridactyla) is megjelenhet, melyre már kora tavasszal a friss hajtások végén számítani lehet. A fehéres bevonat alatt a levéllemez hullámosodása és deformálódása is tapasztalható. A babérmeggyek leveleit több baktériumfaj is fertőzheti, melyek levélfoltosságot okoznak, főként a fiatal leveleken jelennek meg tüneteik.
A betegségek elleni védekezés alapja a megelőzés, vagyis a lehulló lomb összegyűjtése és megsemmisítése. Kisebb fertőzési nyomás esetében elegendő a beteg levelek lemetszése, de a nagyobb mértékű megbetegedéskor csak a kémiai védekezés lehet a célravezető. A tél beállta előtt, illetve a vegetációs időszak kezdetén a lemosó kezelés elvégzése is segíti babérmeggy bokraink egészségének megőrzését.
Milyen kártevői vannak a babérmeggynek, hogyan védekezzünk ellenük?
A rovarok közül gyakorta előfordulhatnak a babérmeggy levelein a vincellér bogár kifejlett alakjai, melyek táplálkozásuk során szabálytalan megjelenésű karéjozó rágást folytatnak, de akár lyuggatást is okozhatnak.
Az imágók rejtett életmódot élnek, éjszaka aktívak, ezért csak a talajban fejlődő lárvák ellen lehetséges a védekezés biológiai talajfertőtlenítő készítményekkel. A csigák kezdetben a levelek érközi részeinek hámozgatásával, átrágásával okoznak károkat.
Emellett nyomként tejfehér, nem átlátszó, gyöngyházfényű nyálkacsík is árulkodik jelenlétükről. Kivédésére számtalan módszer kipróbálásra került már, van, akinek a csigák útvonalának leszórása hamuval, tojáshéjjal, kávézaccal vagy műtrágyával vált be, de a növények köré a talajba leásott sörrel töltött konzervdobozok, valamint a csigák kézzel való összegyűjtése is a lehetőségek között szerepel.
Hova ültessünk babérmeggyet? Hova valók?
A babérmeggy nagyon jól beilleszthető a mediterrán stílusú kertekbe, hiszen hasonló megjelenéssel rendelkezik, mint a mediterrán térségben általánosan elterjedt babér.
A növény nemcsak sövénynek, hanem szoliterként állva formára nyírva is nevelhető, például akár gömb és téglatest alakra vágva. A lassú növekedésű babérmeggy fajták, mint például az ’Otto Luyken’, vagy a talajtakaró fajták, mint például a ’Mount Vernon’ is nagyon jól hasznosíthatók pl. nagyobb méretű fák alá történő ültetésre is.
A nagyobb fák alá történő ültetése nem jelent problémát, hiszen pl. a nyírfa vagy a juhar sűrű gyökérhálózatában is megnőnek.
Kép forrása: Freepik.com
Hirdetés (X)
