Szerző: Nem meglepő módon, az egyik leggyakoribb plasztikai beavatkozás a mellimplantátum műtét. Éppen ezért rendkívül fontos tudni, hogy az operációt követő fél évben, az esetek több mint 50 százalékánál felléphet az úgynevezett “mellműtét utáni fájdalom szindróma”.
A probléma ugyan az összes mellműtét után kialakulhat – emlőeltávolításnál, mellnagyobbításnál és egyéb korrekciós beavatkozásoknál –, ám a kutatások többsége elsősorban az implantátum utáni szövődményeket vizsgálja.
Mégis, milyen módon képes egy mellkasi vágás ennyi idő után is fájdalmas panaszt okozni? Miért olyan nehéz a diagnosztizálás? Vajon az implantátum mérete vagy maga a vágás felelős a panaszokért? Olosz József, a Sherlock Rehab vezető gyógytornásza többek között ezekre a kérdésekre is választ ad.
Milyen trauma érheti a testet egy mellműtét során?
Bár maga a seb mérete nem túl nagy és a műtét utáni felépülés is viszonylag gyorsnak mondható – ezért azt feltételezhetnénk, hogy a szervezet könnyen regenerálódik –, de az implantátum behelyezése során sérülhetnek az izmok, az idegek és akár a kötőszövet is. Ezek a sérült részek nagy mértékben befolyásolják a tüneteket, és azok megjelenési idejét.
Ezek a leggyakoribb sérülések
- Direkt idegi sérülés – a tünetek rögtön, a műtét után lépnek fel
A műtét következtében több ideg direkt sérülése is előfordulhat. A fájdalmas panaszok miatt ez viszonylag gyorsanészrevehető és könnyen diagnosztizálható, a legtöbb esetben magától, spontán gyógyul. - Indirekt idegi sérülés – a tünetek akár hónapokkal később is megjelenhetnek.
Ideg körüli hegképződés esetén nem közvetlen sérülés okozza a panaszt – a hegesedés miatt alagút vagy szűkület alakulhat ki az ideg körül. - Kötőszöveti sérülés – a tünetek hónapokkal, vagy akár évekkel később is kialakulhatnak.
A mellkasunkon a kötőszövet hasonlóan viselkedik, mint egy szűk búvárruha. Rátapad a mellkas izmaira, a bordákra, a hátizmainkra és követi testünk minden mozgását. Miután bekerül az implantátum, nem csak az izmok helyzete változik meg, hanem a műtét következtében kialakult hegek akadályozzák a kötőszövet megfelelő működését. Ebben az esetben fontos a célzott terápia szükséges, hiszen meg kell keresni a hegesedés pontos helyét.
Kép forrása: Sherlockrehab.hu
Mikor jelentkezik fájdalom?
- Okkal gondolhatnánk, hogy minél nagyobb az implantátum, az annál nagyobb megterhelést jelent a testnek és annál több tünet jelentkezhet, viszont ezt az összefüggést a szakértő kutatók nem tudták igazolni.
- Az implantátumot helyezhetik az izom alá és az izom fölé is. Egyes kutatások szerint ez utóbbi eljárás nagyobb eséllyel vezet krónikus fájdalomhoz.
- Egy 2017-es tanulmány során 2000 olyan nőt vizsgáltak meg, akik mellműtéten estek át. Az orvosok azt tapasztalták, hogy azok a hölgyek, akik a műtétet követő lábadozási időszakban intenzív fájdalmat tapasztaltak, a műtét utáni két évben krónikus panaszokról számoltak be.
Ezért nehéz felismerni
Sokszor igen nehéz összefüggést találni a karfájdalom és a mellkasi heg között, főként, ha évekkel korábban történt a műtét és eddig nem voltak panaszaink. A fájdalmatlan tünetmentes hetek, hónapok azt a látszatot kelthetik, hogy a beavatkozás jól sikerült, ráadásul a kórházban is csak a lábadozási időszakra adnak felvilágosítást.
De mégis mire kell felkészülnünk, milyen tünetek jelentkezhetnek?
- Megváltozott bőrérzékelést vagy érzéketlenséget tapasztalhatunk a mell környékén.
- A mellbimbó túl érzékeny lehet.
- Vállfájdalom alakulhat ki.
- Fájhat vagy zsibbadhat a karunk.
- Fej-, nyak-, derékfájás, szédülés jelentkezhet.
- Tapasztalhatunk szegycsontfájdalmat is, amely kisugározhat a hónalj területére.
Kép forrása: Sherlockrehab.hu
Gyorsabb regenerálódás
A beavatkozást követően, a sebgyógyulás után az egyik legfontosabb feladat, a hegkezelés és a mellkas, valamint a vállöv mobilitásának fenntartása. Utóbbi kettő azáltal támogatja a gyógyulási folyamatot, hogy megelőzi az izmok túlfeszülését.
Ám minden kezelést, így a hegek masszírozását is csak akkor lehet elkezdeni, ha azok már kellően begyógyultak – erre két hetet kell legalább várni a műtét után.
Masszírozás lépésről, lépésre
Kettő vagy több ujjal óvatosan nyomkodjuk meg a heget és a környező területet, majd az alább leírtak szerint folytassuk:
- Végezzünk finom, körkörös mozdulatokat a heg vonala mentén. A körök kerületének át kell ölelnie a heg mindkét oldalát.
- Nagyon óvatosan masszírozzuk hosszában a heget, előre-hátra.
- Ezután szintén hosszanti irányban, lassan haladjunk a heg egyik oldaláról a másikra – ezáltal a heg és a környező szövetek egészét masszírozzuk.
Kép forrása: Sherlockrehab.hu
Azt érdemes tudni, hogy a hegesedést elősegítő krémek nedvesítik és rugalmasan tartják az általuk bekent területet. Naponta két-három alkalommal, körülbelül 10 percig ajánlott masszírozni a heget – kivétel, ha gyulladt vagy fájdalmas az érintett rész. Hat hónapig érdemes folytatni a hegkezelést.
Fontos! Nem szabad a hegmasszázst alkalmazni, ha még varratok vannak hegben, vagy begyulladt! Amennyiben a panaszai nem enyhülnek, akkor feltétlenül keressen fel egy manuálterapeutát, gyógytornászt vagy gyógymasszőrt!
Képek forrása: Sherlockrehab.hu; Unsplash.com / Szerző: Oleg Ivanov
Hirdetés (X)
