margaréta

A margitvirág (Leucanthemum) nemzetség az őszirózsafélék családjába tartozik, 40-nél is több fajt, valamint hibridet sorolunk ebbe a növénynemzetségbe. Európa jelentős részén, valamint Ázsia egyes területein is megtalálhatók a természetben. A nemzetség legismertebb képviselője a margaréta, vagy más néven réti margitvirág (Leucanthemum vulgare). Cikkünk folytatásában részletesen bemutatjuk a margaréta gondozását valamint szaporítását is.

A réti margitvirág, margaréta (Leucanthemum vulgare) gondozása

réti margitvirág

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Böhringer

A réti margitvirág, vagy ismertebb nevén margaréta (Leucanthemum vulgare; Chrysanthemum leucanthemum) egy középmagas, klasszikus évelő növény. Ázsia, valamint Európa mérsékelt éghajlati övezetében elterjedt.

Hazánkban is sűrűn találkozhatunk vele – főként az érintetlen, természetes, nyirkos réteken. Levélzetét lapát alakot öltő tőlevelek, illetve a tojásdad szárlevelek alkotják.

De mi teszi igazán különlegessé ezt a fantasztikus növényt? Fészekvirágzata sárga csöves, illetve fehér nyelves virágokból áll, melyek késő tavasztól, egészen a nyár közepéig díszítik kertünket. Fantasztikusan mutat vegyes virágágyásokban, valamint alkalmas természetes hatású kertrészek díszítésére is.

Elsősorban a tápanyagdús, laza, enyhén nyirkos talajt, továbbá a napos, világos helyeket kedveli igazán, azonban félárnyékos környezetet is választhatunk számára. Öntözzük figyelmesen: azaz rendszeresen, de mértéktartóan. Magról és tőosztással egyaránt szaporítható.

A margaréta (Leucanthemum maximum) gondozása

óriás margitvirág

Kép forrása: Pixabay.com

A közkedvelt margarétát (Leucanthemum maximum; Chrysanthemum maximum) könnyedén felismerhetjük erőteljes növekedéséről, közepes termetéről. Személyében egy terjedő tövű évelő növényről beszélhetünk, mely kitűnő választás a vegyes virágágyások díszítésére, sőt, még vágott virágnak is.

Az óriás margitvirág néven is ismert növény fényes levélzetét, tojásdad vagy lándzsa alakú, hosszúkás, fogazott szélű levelek alkotják, melyek a sötétzöld gyönyörű árnyalatában sziporkáznak. Ennél már csak a vékony szárakon ülő, mutatós, hófehér színű és élénksárga közepű virágai nyújtanak lehengerlőbb látványt. Utóbbiakban a nyár elején gyönyörködhetünk.

Elsősorban a napos, világos helyeket kedveli, valamint a humuszos, laza szerkezetű talajt. Ettől függetlenül, ültethetjük félárnyékos környezetbe is. Vízigénye átlagos, rendszeres, ugyanakkor mérsékelt öntözésre van szüksége. Tartós szárazság esetén, öntözzük bővebben.

Néhány évente érdemes tőosztással megfiatalítani. Ezáltal szüntelen gyönyörködhetünk pompás virágzatában. A legjobb időzítés a tőosztást illetően: az ősz, vagy a tavasz, a virágzási időszakot megelőzően.

A margaréta nem érzékeny sem a kártevőkre, sem a betegségekre. Szaporítása történhet tőosztással, és magról is szaporíthatjuk.

A margaréta szaporítása

A margaréta szaporítása tőosztással

margaréta

Kép forrása: Pixabay.com

A szaporítása tőosztással a legegyszerűbb és legkifizetődőbb. Ebben az esetben nincs más dolgunk, mint – a már említett módon és időközönként – kiásni a tövet, majd nagyobb darabokra osztani, végezetül a kiszemelt helyükre ültetni őket.

A margaréta szaporítása magvetéssel

A friss magokat az elszáradt virágokról gyűjthetjük. A begyűjtött magokat azonnal vessük el. Szélsebesen kicsíráznak, a pici növények átteleltetése pedig nem jelent kihívást. Kiszemelt helyükre, a tavasz beköszöntével ültethetjük őket.

Amennyiben beltérben szeretnénk előnevelni a palántákat, akkor két időszakot szükséges megjegyeznünk: augusztus-október és február-május. Ezen hónapok között vethetjük el a magokat, melyekre helyezzünk vékony komposztréteget, valamint a cserép tetejére egy üveglapot.

Ügyeljünk rá, hogy a földjük mindig enyhén nyirkos legyen. Olykor-olykor szellőztetéssel gondoskodjunk a kikelt növények számára szükséges légáramlásról. A tavaszi fagyveszély elmúltával, máris végleges helyükre kerülhetnek.

Képek forrása: Pixabay.com; Wikipédia / Szerző: Böhringer

Friss cikkek innen:Virágágyi növények

Comments are closed.