A lonc nemzetség kb. 135-170 lonc fajt számlák, melyek többnyire kúszó növekedésű cserjék. A loncok az északi féltekének lakói, Európa, Észak-Amerika, Kína és India területén is előfordulnak. A lonc fajok között kerítésre, pergolára futtatható, valamint sövény nevelésére alkalmas fajokat is találunk. Cikkünkben a legismertebb loncokat mutatjuk be.
Az örökzöld japán lonc (Lonicera japonica ‘Halliana’) gondozása

Kép forrása: Flickr / Szerző: Ryan Somma / Licence: CC BY-SA 2.0
Az örökzöld japán lonc (Lonicera japonica ‘Halliana’), Kelet-Ázsiában honos kúszónövény, mely rendkívül dekoratív, ráadásul finom illattal árasztja el a kertet. Félárnyékos helyre jó választást jelent, ilyen fekvésben fejlődik a legszebben.
Érdekessége, hogy nyáron fehér virágokat hoz, melyek, ahogy telik az idő, fokozatosan sárgává változnak, így akár egyszerre gyönyörködhetünk a különböző színű virágokban. A virágok hátteréül, a sűrű, friss zöld levélzet szolgál hátteréül.
Levelei, csak a leghidegebb teleken hullanak le, így ha ideálisak a feltételek, egész évben díszíti a kertet. Télen mérgező kékesfekete terméseket hoz.
Gyors fejlődés jellemzi, akár 4-5 méteres magasságig is felkúszik, ezért ültethetjük kerítések, vagy pergolák befuttatására is.
Gondozása nem túl komplikált. Napos helyen is megél, de igazán jól félárnyékos fekvésben érzi magát. Talajra egyáltalán nem kényes, ettől függetlenül érdemes tápanyagban gazdag, humuszos talajba ültetni.
Az idősebb példányok elviselik a szárazabb időszakokat is, de alapvetően egy közepes vízigényű növényről van szó.
Metszeni elég évente egy alkalommal, tavasszal. Kártevők és betegségek közül, a levéltetű és esetenként a lisztharmat károsíthatja. Szaporítani bujtással és dugvánnyal is tudjuk.
A tatár lonc (Lonicera tatarica) gondozása

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: AnRo0002
A tatár lonc (Lonicera tatarica) dús habitusú, lombhullató cserje mely levélzetével, valamint tavasszal nyíló virágaival díszít. Kifejlett magassága kb. 3-4 méter. Jól illeszkedik a kert természetes hatású, ligetes részeibe, de akár sövény is nevelhető belőle.
Bokrosodó, felálló szárú növény, melynek levélzete, ovális, zöldszínű levelekből áll. Halvány vagy sötét rózsaszín sárga porzós csöves virágai késő tavasszal kezdenek nyílni. Nyárra sötét narancssárga és piros színű bogyós termést is hoz, ezeket előszeretettel csipegetik a madarak.
A tatár lonc egyszerűen gondozható díszcserje, mely napos, világos és félárnyékos fekvésben is megél. Talajok közül leginkább a tápanyagban bővelkedő, jó vízáteresztő talajokat szereti.
Az elhalt ágakat metsszük le, szintén metszéssel korlátozhatjuk a növény növekedését is. Kártevők közül időnként megtámadhatják a levéltetvek. Szaporítani dugványozással tudjuk.
A sárgacirmos japán lonc (Lonicera japonica ‘Aureoreticulata’) gondozása

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Salicyna
A sárgacirmos japán lonc (Lonicera japonica ‘Aureoreticulata’) kúszó növekedésű cserje, jól használható pergolák, kerítések befuttatására, mivel akár 3-4 méteres magasságig is felfuthat.
Világoszöld színű, sárga mintás, tojásdad alakú levelek alkotta lombozata, valamint nyáron nyíló virágzata is rendkívül dekoratív. Illatos virágai eleinte fehéres, rózsaszín árnyalatúak, elvirágzáskor azonban már világossárga árnyalatúak.
A sárgacirmos japán lonc átlagos igényű díszcserje. Világos vagy félárnyékos fekvésbe is ültethetjük. A talaj típusára nem kényes, átlagos adottságú kerti talajban is jól boldogul, a humuszban gazdag talajokat viszont kimondottan kedveli. Közepes vízigénye miatt, főleg a szárazabb, meleg időszakokban, meghálálja, ha mértékkel öntözzük.

Kép forrása: Pixabay.com
A búbos lonc (Lonicera periclymenum) erőteljes növekedésű lombhullató kúszónövény, mely Európa szerte elterjedt faj, Magyarországon díszcserjeként ültetjük. Gyors növekedés és látványos megjelenés jellemzi, alkalmas kerítések befuttatására.
Rózsaszín, fehér, vagy sárga színű, hosszú porzós kellemes és intenzív illatú virágai nyár közepétől, egészen a fagyokig díszítenek. Nyár végétől fejlődnek piros termései, melyek emberi fogyasztásra alkalmatlanok, enyhén mérgezők.
A búbos lonc napos, világos és félárnyékos fekvésben is megél, utóbbi a leginkább ideális számára. A talaj típusára nem túl kényes, egyedül az a fontos, hogy jó vízáteresztő talajba ültessük.
Átlagos vízigényű növény, rendszeres, mérsékelt öntözésre van szüksége, földjét tartsuk mindig kissé nyirkosan. Metszeni a virágzás után lehet. Dugványozással valamint bujtással is szaporíthatjuk.
A magyar lonc (Lonicera x tellmanniana) gondozása

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: DoF CC-BY-X
A magyar lonc (Lonicera x tellmanniana) lombhullató cserje, melyet 1920-ban nemesített Magyar Gyula. Látványos kúszónövény, melyet kerítések és pergolák befuttatására vagy szoliterként is ültethetünk. Akár 5-6 méteres magasságig is felkúszhat.
Levélzete, nagyméretű, tojásdad levelekből áll, a levelek fonákja hamvas. Sárga színű, végálló örvökben nyíló virágai általában tavasz végén és a nyár első felében nyílnak.
Napos, világos, vagy félárnyékos helyre is ültethető díszcserje, mely a talaj típusára sem igazán kényes. Szereti, ha földje kissé nedves, rendszeresen, de mértékkel öntözzük.
A jerikói lonc (Lonicera caprifolium) gondozása

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Meneerke bloem
A jerikói lonc (Lonicera caprifolium) lombhullató kúszónövény, mely Európában honos. A nyáron virágzó loncok közé tartozik, támrendszerre futtatva különleges dísze lehet kertünknek. Jellemzően 3-4 méteres magasságot ér el.
Levélzete tojásdad, vagy kerekded, keresztben átellenesen álló, ép színű zöld levelekből áll. Rózsaszín és sárga árnyalatú, hosszú porzós csöves virágai, csomókban nyílnak júniusban és júliusban. Mérgező hatású, piros bogyós termései ősszel érnek be.
A jerikói lonc napos, világos fekvésben fejlődik és virágzik a legszebben, de félárnyékos helyen is megél. A talaj típusára nem túl kényes, földjét tartsuk kissé nedvesen. Időnként károsítják a levéltetvek, más kártevők és betegségek jellemzően nem támadják meg.
Metszeni elég csak akkor, ha korlátozni akarjuk a növekedését, ezen kívül elég az elhalt ágakat levágni. Szaporítani dugványozással tudjuk.
A törpe lonc (Lonicera pileata) gondozása

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Puusterke
A törpe lonc (Lonicera pileata) Kínában őshonos, elterülő habitusú örökzöld cserje. Kifejlett magassága kb. 80-90 cm. Hajtásai bókolók, hosszúkás, sötétzöld színű, fényes felületű levelek sorakoznak rajtuk, melyek dús lombozatot alkotnak.
Tavasz végén nyílnak fehér virágai, melyek nagyrészt rejtve maradnak a sűrű lombozat miatt. Később a virágokból lilás színű termések fejlődnek. Jól bírja a viszonylag kevés fényt, ezért fák alatt is megél, rézsűk beültetésére is jól alkalmazható.
A törpe lonc egyszerűen gondozható, ellenálló cserje, amely kibírja a kedvezőtlen városi klímát, a szennyezett levegőt, valamint az átmeneti szárazságot is.
Világos, napos és félárnyékos fekvésbe is ültethetjük. Ha tűző napra ültetjük, meghálálja az öntözést a szárazabb időszakokban. A talaj típusára nem kényes, átlagos kötöttségű kerti talajban jól boldogul.
Metszetni nem szükséges, azonban ha szeretnénk, akkor alakíthatjuk a növényt. Metszeni a virágzás után lehet. Jól bírja a téli fagyokat is. Kártevőkre és betegségekre nem érzékeny, bár időnként károsíthatja lisztharmat. Szaporítani félfás dugvánnyal a legegyszerűbb.
A lándzsás lonc (Lonicera standishii var. lancifolia) gondozása

Kép forrása: Flickr / Szerző: Dr Mary Gillham Archive Project / Licence: CC BY 2.0
A lándzsás lonc (Lonicera standishii var. lancifolia) Kínából származó télizöld cserje. A tél végi, tavasz eleji időszakban csempészhet színeket, vidámságot a kertünkbe. Kifejlett magassága kb. 2 méter.
Levélzete sötétzöld, kihajtáskor bronzos árnyalatú, hosszúkás levelekből áll. Legtöbbször fehér, ritkábban világos rózsaszín, hosszúporzós, kellemes illatú virágai a csupasz vesszőkön kezdenek nyílni. Egyik legismertebb változata a világos rózsaszín virágú ’Budapest’.
A lándzsás lonc nem túl problémás, könnyen nevelhető díszcserje. Napos, világos és félárnyékos fekvésbe is ültethető. Jó vízelvezető képességű, egyéb szempontból átlagos nem túl nedves, kerti talajban is jól érzi magát.
Az idősebb példányok jól bírják a szárazságot, a fiatal növényeket viszont még rendszeresen kell öntözni. A virágzás után lehet metszeni, ekkor elég az elöregedett, elhalt vesszőket levágni.
Betegségek közül a lisztharmat, kártevők közül a levéltetvek károsíthatják főként száraz időszakokban. Szaporítani dugványozással a legegyszerűbb.
A borostáslevelű lonc (Lonicera henryi) gondozása

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: RaffiKojian
A borostáslevelű lonc (Lonicera henryi) csavarodva kúszó örökzöld kúszónövény, mely Kelet-Kínában őshonos. Gyors növekedésű kúszónövény, pergolákat és kerítéseket is befuttathatunk vele.
Különleges szépségét bőrszerűen fényes, lándzsa alakú levelek alkotta levélzetének, valamint tavasz végén és a nyár első felében pompázó rézvörös vagy nap sárga tölcséres virágainak köszönheti. A virágzást követően időnként hamvas bevonató kékesfekete színű terméseket is hoz.
Világos fekvésű helyre is ültethetjük, azonban legszebben félárnyékos, szélvédett helyen, jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajba ültetve fejlődik. Átlagos vízigényű dísznövény, rendszeres mérsékelt öntözést igények. Kora tavasszal lehet metszeni.
Kártevők közül időnként megtámadhatják a tripszek és a levéltetvek, betegségek közül a lisztharmat betegítheti meg. Szaporítása bujtással, dugványozással, valamint magról is történhet.
Az illatos lonc (Lonicera fragrantissima) gondozása

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Zeynel Cebeci
Az illatos lonc (Lonicera fragrantissima) lombhullató cserje, mely tél végén, valamint tavasz elején nyíló illatos virágaival kertünk különleges szépségű dísze lehet. Kifejlett magassága kb. 2,5-3 méter.
A Kína keleti területéről származó illatos lonc szürkés árnyalatú hajtásain a lombfakadást megelőzően nyílnak a kicsi, tölcsér alakú és kellemes illatú virágok.
Lehetőség szerint, olyan helyre ültessük, ahol gyönyörködhetünk a látványában a téli, tél végi kissé szürke, ingerszegény időszakban és élvezhetjük citrusos illatát is. Időnként rózsaszín-piros színű termései is fejlődnek, melyek a nagyméretű, hegyes végű levelek alatt bújnak meg.
Az illatos lonc viszonylag egyszerűen gondozható díszcserje. Napos, világos és félárnyékos fekvésbe is ültethetjü. Jó vízelvezető képességű, egyéb szempontból átlagos nem túl nedves, kerti talajban is megfelelően fejlődik.
Az idősebb növények jól bírják a szárazságot, a fiatal növényeket azonban még rendszeresen kell öntözni. A virágzás után metszéssel alakíthatjuk. Betegségek közül a lisztharmat, kártevők közül a tripszek és a levéltetvek károsíthatják időnként. Szaporítani dugványozással a legegyszerűbb.
A húspiros lonc, kúszólonc (Lonicera x heckrottii) gondozása

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Hedwig Storch
A húspiros lonc, kúszólonc (Lonicera x heckrottii) csavarodva kúszó, lombhullató kúszónövény, mely kiválóan alkalmas házfalak, kerítések, pergolák befuttatására, és bokorrá is nevelhetjük. 5 méternél magasabbra jellemzően nem kúszik fel.
Levélzete hosszúkás levelekből áll, jellegzetességük, hogy a levél fonákja kékes árnyalatú. Narancstorkú, rózsaszín virágai füzérbe rendezett örvökben nyílnak. Az illatos virágokban egész nyáron gyönyörködhetünk.
A húspiros lonc napos, vagy világos helyen, tápanyagban gazdag, jó szerkezetű talajban fejlődik és virágzik a legszebben. Kedveli, ha földje nedves, ezért rendszeresen, ugyanakkor mérsékelten kell öntözni.
Metszeni a növekedés korlátozása, valamint az elhalt ágak eltávolítása miatt érdemes. Betegségekre nem túl érzékeny, kártevők közül levéltetvek károsíthatják. Magról és dugványozással is szaporítható.
A korai lonc (Lonicera x purpusii) gondozása

Kép forrása: Flickr / Szerző: Megan Hansen / Licence: CC BY-SA 2.0
A korai lonc (Lonicera x purpusii) lombhullató cserje, mely tél végén, valamint tavasz elején nyíló virágaival díszítheti a kertet. Hajtásait a lombfakadás előtt borítják el a kicsi, tölcsér alakú, fehér virágok. Kifejlett magassága kb. 2-2,5 méter.
Enyhébb teleken a levélzet egy része a növényen marad. Olyan helyet keressünk számára a kertben, ahol gyönyörködhetünk a látványában a téli, tél végi kissé szürke, ingerszegény időszakban és élvethetjük a virágok kellemes illatát. Időnként rózsaszín-piros színű terméseket is hoz, melyek megbújnak a nagyméretű, hegyes végű levelek alatt.
A korai lonc viszonylag könnyen nevelhető díszcserje. Napos, világos és félárnyékos fekvésbe is ültethetjük, utóbbi helyen azonban kevesebb virágot hoz. Jó vízelvezető képességű, egyéb szempontból átlagos kerti talajban is megfelelően fejlődik.
Az idősebb példányok jól bírják a szárazságot, a fiatal növényeket azonban még rendszeresen kell öntözni. A virágzás után metszéssel alakíthatjuk. Betegségek közül a lisztharmat, kártevők közül a tripszek és a levéltetvek károsíthatják. Szaporítani dugványozással tudjuk a legegyszerűbben.
Az örökzöld mirtuszlonc (Lonicera nitida) gondozása

Kép forrása: Flickr / Szerző: Leonora (Ellie) Enking / Licence: CC BY-SA 2.0
Az örökzöld mirtuszlonc (Lonicera nitida) alacsony sövénynek és talajtakarónak alkalmas cserje. Hajtásai kissé ívesek, apró, kerekded, fényes felületű, zöld levelek borítják őket. Kifejlett magassága kb. 1,5 méter.
Májustól kezdve a nyár közepéig illatos virágokat hoz. Az örökzöld mirtuszlonc igénytelen, könnyen gondozható növény. Napos, világos vagy félárnyékos fekvésbe, szintebármilyen, jó vízáteresztő képességű talajba ültethetjük.
Jól bírja a szárazabb időszakokat és városok szennyezett levegőjét is jól tolerálja, a rendszeres, mérsékelt öntözést ugyanakkor meghálálja. Kártevők általában nem károsítják, időnként lisztharmat betegítheti meg.
Ha formára szeretnénk nyírni, vagy szabályos nyírt sövényt alakítanánk ki belőle, akkor évente többször metszeni kell. Szaporítani dugványozással tudjuk a legegyszerűbben.
A skarlát trombitalonc (Lonicera x brownii ‘Dropmore Scarlet’) gondozása

Kép forrása: Flickr / Szerző: Jimmy Smith / Licence: CC BY-NC-ND 2.0
A skarlát trombitalonc (Lonicera x brownii ‘Dropmore Scarlet’) lombhullató kúszócserje, a számára megfelelő helyen gyorsan kúszik, kerítés és pergola befuttatására is alkalmas. Jellemzően 3-4 méteres magasságig kúszik fel.
Különlegességét tűzpiros színű, hosszú cső alakú virágai adják, virágzásában júniustól szeptember végéig gyönyörködhetünk. Előnyös tulajdonsága, hogy nincsenek különleges igényei, nem igényel sok törődést.
Napos fekvésben, jó vízellátottságú helyen megfelelően fejlődik. Alakító metszést igényel, és fontos, hogy a beteg, elhalt részeket távolítsuk el a növényről.
Az ükörkelonc (Lonicera xylosteum) gondozása

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Eiku
Az ükörkelonc (Lonicera xylosteum) kúszó habitusú lombhullató cserje, kifejlett magassága kb. 2-3 méter. Levélzete élénkzöld színű, mindkét oldalon szőrös levelekből áll.
Krém-fehér színű virágai májusban és júniusban pompáznak. Piros termései mérgezők, emiatt olyan kertbe, amit kisgyerek is használnak, nem javasolt ültetni, csak fokozott figyelem mellett.
Napos, világos fekvésbe, cserjecsoportba, sövénynek és rézsűre is ültethetjük. A talaj típusára nem kényes.
Képek forrása: Pixabay.com; Flickr / Szerző: Ryan Somma / Licence: CC BY-SA 2.0; Wikipédia / Szerző: AnRo0002; Wikipédia / Szerző: Salicyna; Wikipédia / Szerző: DoF CC-BY-X; Wikipédia / Szerző: Meneerke bloem; Wikipédia / Szerző: Puusterke; Flickr / Szerző: Dr Mary Gillham Archive Project / Licence: CC BY 2.0; Wikipédia / Szerző: RaffiKojian; Wikipédia / Szerző: Zeynel Cebeci; Wikipédia / Szerző: Hedwig Storch; Flickr / Szerző: Megan Hansen / Licence: CC BY-SA 2.0; Flickr / Szerző: Leonora (Ellie) Enking / Licence: CC BY-SA 2.0; Flickr / Szerző: Jimmy Smith / Licence: CC BY-NC-ND 2.0; Wikipédia / Szerző: Eiku;