Szerző: A lizinka (Lysimachia) növénynemzetségbe 190-nél is több faj tartozik, melyek a természetben a nedvesebb körülményeket részesítik előnyben és gyakran erőteljesen terjednek. Számos dekoratív dísznövény találunk közöttük, melyek a hazai kertészetek kínálatában is fellelhetők. Cikkünkben a legismertebb lizinka fajokat mutatjuk be képpel és a legfontosabb gondozási tudnivalóikkal együtt.
Az ázsiai lizinka (Lysimachia clethroides) gondozása
Kép forrása: Pixabay.com
Az ázsiai lizinka (Lysimachia clethroides) Japán és Kína területén őshonos, nagytermetű, bokros, évelő növény. A szár teljes hosszában szétszórt lándzsa alakú levelei és fehér, virágfüzért alkotó virágai vannak, melyek a nyár második felében nyílnak.
Legjobban a napos vagy félárnyékos helyeket kedveli. Magas a tápanyaga és a vízigénye. Az ültető közeg kiválasztásakor lehetőleg tápanyag dús, semleges, illetve enyhén savas vagy lúgos kémhatású, jó vízáteresztő képességű talajt válasszunk a számára.
Mivel szereti, ha a talaj nyirkos, rendszeres öntözést igényel. Bár alapvetően ellenálló növény, és nem érzékeny a betegségekre vagy a kártevőkre, a meztelen csigák és a csigák időnként gondot okozhatnak.
A pettyegetett lizinka (Lysimachia punctata) gondozása
Kép forrása: Pixabay.com
A pettyegetett lizinka (Lysimachia punctata) bokrosodó, nagytermetű, évelő növény. Főként évelőágyások háttereként találkozhatunk vele, de önállóan ültetve is megállja a helyét.
Sötétzöld színű, lándzsás, pettyes fonákú levelei és apró sárga, a szár felső harmadában látványos füzért alkotó virágai vannak, melyek júniustól nyílnak. Legjobban a napos, világos vagy félárnyékos helyeket kedveli.
A talajok közül a tápanyag dús, jó vízáteresztő talajt szereti legjobban. Rendszeres öntözést igényel, a földje mindig legyen kissé nedve, de a pangó vizet nem bírja.
A betegségekkel és a kártevőkkel szemben ellenálló, de a csigák és a meztelen csigák megtámadhatják. Ha szaporítani szeretnénk, rizómaosztással tehetjük meg.
A pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia) gondozása
Kép forrása: Flickr / Szerző: Mark Denovich / Licence: CC BY-NC-SA 2.0
A pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia) alacsony növésű, kúszó, évelő növény. Gyors növekedésű, hamar elterjed. Főként kerti vízfelületek partjára ültetve vagy kerti betonfelületek mellett találkozhatunk vele, mindkét helyen szépen mutat.
Hajtásain élénkzöld, kerekded levelei és sárga, kehely formájú virágai vannak, melyek egész nyáron nyílnak. A gondozása egyszerű, mivel nem mondható igényes növénynek.
Legjobban a napos, világos és félárnyékos helyeket és a kicsit nyirkos, tápanyag dús talajokat kedveli. Rendszeres, mérsékelt öntözést igényel. A betegségekkel és a kártevőkkel szemben ellenálló növény. Ha szaporítani szeretnénk, tőosztással tehetjük meg.
A rojtos lizinka (Lysimachia ciliata) gondozása
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Wouter Hagens
A rojtos lizinka vagy más néven bíborszínű lizinka (Lysimachia ciliata) Észak-Amerikában őshonos, magasra növő, évelő növény. A kertészetekben főként a bordó levelű változatával (Lysimachia ciliata ‘Firecracker’) találkozhatunk. Lassan, de erőtejesen terjed, így csak olyan növények mellé ültessük, melyeket nem tud elnyomni.
Az alapfajnak zöld leveli vannak, a bordó levelű változat levélszíne eleinte bordó, de ahogy megy, az idő ez a szín fokozatosan megfakul, majd zöldre változik. Tojásdad alakú, kerekded, kihegyezett végű levelei és nyáron nyíló, sárga virágai vannak.
Legjobban a napos, világos vagy félárnyékos helyeket kedveli, bár a napos helyeken a legszebbek a levelek színei. Tápanyag dús talajt igényel. Rendszeresen öntözzük, szereti, ha a földje mindig kissé nedves.
Ha árnyékos helyre ültetjük, érdemes számára támasztékot is biztosítani, mert felnyurgulhat. Célszerű mérsékelten visszavágni, ha a virágai elhervadtak. Betegségekkel szemben ellenálló, viszont a csigák és a meztelen csigák megtámadhatják. Ha szaporítani szeretnénk, tőosztással tehetjük meg.
A csuporvirágú lizinka (Lysimachia congestiflora) gondozása
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Forest & Kim Starr
A csuporvirágú lizinka (Lysimachia congestiflora) egy viszonylag hosszú virágzású dísznövény. Főként ámpolnába és balkonládába ültetve terjedt el. Dús lombozatot alkotó olajzöld, fényes levelei, és sárga színű, csillag alakú, vastagszirmú májustól ősz elejéig nyíló virágai vannak.
A víz és tápanyagigénye magas, ezért rendszeres öntözésre, illetve tápoldatozásra van szüksége. Mivel a fényigénye átlagosnak mondható, világos helyet keressünk a számára. A tűző napot kerüljük, mert azt nem kedveli. A hagyományos balkonnövény föld tökéletes a számára.
A bíborszínű lizinka (Lysimachia atropurpurea) gondozása
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: KENPEI
A bíborszínű lizinka (Lysimachia atropurpurea) a Balkánról származó, rövid életű, évelő növény. Általában 2-3 évig él, de van rá esély, hogy magról megújul. A terjedése nem mondható agresszívnek, a nemzetségébe tartozó többi fajjal ellentétben.
Főként konténerekbe vagy virágágyásokba ültetve terjedt el, de a tópartokon is találkozhatunk vele. Hosszúkás, szürkés-zöld árnyalatú levelei és bíbor-lila füzérvirágzatot alkotó virágai vannak, melyek júniustól augusztusig nyílnak.
Legjobban a napos, világos helyeket kedveli, de a félárnyékos helyeken is megél. Ültető közegéül humuszos, jó vízáteresztésű, kissé nedves talajt válasszunk. Rendszeres öntözéssel gondoskodjunk arról, hogy a földje ne száradjon ki.
Képek forrása: Pixabay.com; Flickr / Szerző: Mark Denovich / Licence: CC BY-NC-SA 2.0; Wikipédia / Szerző: Wouter Hagens; Wikipédia / Szerző: Forest & Kim Starr; Wikipédia / Szerző: KENPEI
