kardvirág

A kardvirág (Gladiolus) egy nagytermetű, évelő növény, mely a nősziromfélék családjába tartozik. Az egyes fajok magassága eltérő lehet, fél és egy méter magasra, de akár magasabbra is nőhetnek. A virágkötészet egyik kedvelt növénye, vágott virágként gyakran használják csokrok készítéséhez.

Találkozhatunk vele évelőágyásokban is, mivel a szár szinte teljes egészén nyíló virágaival nagyon szépen mutat. Hazánkban nem bírja jól a hideg teleket, ezért ősszel a hagymáit fel szokás szedni. Legjobban a világos, napos helyeket és a jó vízelvezetésű, tápanyagban gazdag talajt kedveli. A szárazabb időszakokban öntözést igényel.

A kardvirág (Gladiolus) ültetése és szaporítása

A szaporítása hagymával történhet, mégpedig úgy, hogy az elültetett hagymák fiatal hagymakezdeményeket fognak fejleszteni, és ezek fejlődnek később hagymákká, melyekkel szaporítani lehet a növényt.

Mivel nem télálló, ősszel a hagymákat fel kell szednünk, és tavasszal, a fagyok elmúltával ültethetjük ki újra, legkorábban április elején. Ha nem egyszerre ültetjük el a hagymákat, hanem a tavasz végéig fokozatosan, akkor hosszabb ideig pompázik majd a kertünkben.

A hagymákat egymástól legalább 15 cm-es távolságra, és legalább ilyen mélyre kell ültetnünk. Ha ültetéskor szárazabb az idő, öntözésről is gondoskodnunk kell. Hogy megelőzzük az esetleges megbetegedéseket, érdemes a kardvirág ültetési helyet évente változtatni.

Az ősszel felszedett hagymákat tárolás előtt tisztítsuk meg a rátapadt földtől, és kiterítve szárítsuk ki. Azt is ilyenkor érdemes ellenőrizni, nincs-e köztük beteg hagyma, ugyanis akár egy penészes vagy rothadt hagyma is megfertőzheti a többit. Ha beteg hagymát találunk, dobjuk ki.

Az egészséges hagymákat hűvös, jól szellőző helyiségben érdemes átteleltetni, például a pincében. Tárolásra egy homokkal, tőzeggel vagy fűrészporral megtöltött faláda a legalkalmasabb.

A hagymákat úgy helyezzük el, hogy ne érjenek egymáshoz. A teleltetés alatt is érdemes egyszer-egyszer leellenőrizni, nem indult-e valamelyik hagyma rothadásnak, ha ilyet találunk, azonnal el kell távolítani.

Az abesszín kardvirág (Gladiolus murielae) gondozása

abesszín kardvirág

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Yuriy75

Az abesszín kardvirág vagy más néven csíkos kardvirág (Gladiolus murielae) a kardvirágokra jellemzően magas növésű, hagymás évelő növény. Ez a faj Etiópiából származik, hazánkban csoportosan ültetve vagy nagyobb kaspóban nevelve találkozhatunk vele.

Felfelé álló, zöld színű, kardszerű levelei, és fehér színű, piros közepű, kellemes illatú virágai vannak, melyek augusztus-szeptember környékén nyílnak.

Legjobban a szélvédett, napos, világos helyeket, és a jó vízáteresztésű, humuszos talajt kedveli. A növekedési időszakban rendszeres, mérsékelt öntözést igényel, virágzáskor kevesebb vízzel is beéri.

A kártevőkre nem kimondottan érzékeny, bár meztelen csigák, levéltetvek és a takácsatkák időnként károsíthatják. Mivel fagyérzékeny növényről van szó, a hagymáit télen teleltetni kell. Erre a legalkalmasabb egy száraz, hűvös hely.

A felszedést a levelek sárgulása utánra, de még az első fagyok megjelenése előttre érdemes időzíteni. A hagymákat célszerű gombaölővel kezelni, mivel hajlamosak a gombabetegségekre. Ha szaporítani szeretnénk, a hagymagumó sarjak leválasztásával és elültetésével tehetjük meg.

Képek forrása: Pixabay.com; Wikipédia / Szerző: Yuriy75

Friss cikkek innen:Virágágyi növények

Comments are closed.