Szerző: Az iszalag (Clematis) növénynemzetségbe számos növényfajt sorolunk, ezek többsége Kínából és Japánból származik, de a Föld egyéb tájain is találkozhatunk velük. A nemzetséget elterülő, elfásult kúszónövények alkotják. Cikkünkben a legszebb iszalag fajokat, valamint az iszalag gondozását mutatjuk be részletesen.
A klemátisz (Clematis) gondozása
Kép forrása: Pixabay.com
A kerti klemátisz, vagy más néven iszalag egy nagyméretű bokros kúszónövény, mely akár négy méter magasságig is felfuthat. Ehhez természetesen stabil támasztékra van szüksége, de csodás fehér, rózsaszín vagy lila színű virágai és a nagy felületre történő kúszóképessége miatt a kúszónövények királynőjének is szokás nevezni.
Rendkívül változatos megjelenésű növény a virágok méretét és színét tekintve, nyártól őszig igazi éke lehet kertünknek, ugyanis nyár közepétől egészen októberig virágozhat. A levelei sötét vagy világoszöld színűek, és összetett lombozatot alkotnak. A klemátisznak termése is van, ezek szőrösek, és a tél első felében, lombvesztés után jelennek meg.
A klemátisz világos vagy félárnyékos helyen szeret, ugyanakkor a tűző napot nem kedveli. Olyan helyet válasszunk számára, ahol kellő mennyiségű fényt kap, ugyanakkor a földje sem melegszik fel túlságosan.
A talaj kiválasztásánál jó vízáteresztő, tápanyagban gazdag talajt keressünk a számára. Mérsékelt, de rendszeres öntözést igényel, hogy a földje mindig kicsit nedves legyen, így elkerülhetjük, hogy a földje túlságosan átforrósodjon. Ezen túl rendszeres tápanyagpótlásra is figyelnünk kell, ezt tápoldattal tehetjük meg.
A metszést kora tavaszra időzítsük, de csak akkor kell elvégezni, ha olyan hajtásokat találunk, melyet feltétlen el kell távolítani a növényről. Amennyiben szaporítani szeretnénk, bujtatással vagy dugványozással tehetjük meg.
A hegyi iszalag (Clematis montana) gondozása
Kép forrása: Pixabay.com
A hegyi iszalag (Clematis montana) lombhullató kúszónövény, melyet drótkerítések vagy pergolák befuttatására is használnak, mivel az egyik legerőteljesebb klemátisz fajnak tartják. Nagyon magasra, akár nyolc méterre is fel lehet futtatni, így akár házfalakon is megtelepedhet.
Ha megfelelő támasztékról, és megfelelő körülményekről gondoskodunk, nagyon gyorsan tud növekedni. A virágai rózsaszín árnyalatúak vagy fehér színűek, és tavasz végén, illetve nyár elején pompáznak.
A védett napos, világos, és félárnyékos helyeket kedveli elsősorban. Ahogyan a legtöbb klemátisz fajta, erre a növényre is jellemző, hogy a tövét érdemes védeni a naptól és az erős fénytől, nehogy a földje átmelegedjen. Erre a legegyszerűbb mód a mulcsozás, de talajtakaró növényeket is használhatunk.
Az átlagos kerti talajban is megél, de ha tehetjük tápanyagdús, jó vízáteresztésű, enyhén lúgos talajt válasszunk. Rendszeres öntözést igényel, ugyanakkor a vízigénye átlagosnak mondható, ezért érdemes kerülni a túlöntözést. A hegyi iszalag számára az a legoptimálisabb, ha a földje mindig nedves egy kicsit.
Ahogyan a klemátiszok többsége, a hegyi iszalag is érzékeny a Phoma clematidina gombára, mely hajtáshervadást okozhat. Ilyenkor a hajtások elfeketednek és elhalnak. Az elhalt és fertőző részeket le kell vágni, és el kell égetni. Amennyiben metszésre van szükség, azt virágzás előtt kell elvégezni. Hogy elkerülhessük a fertőzéseket, mindig használjunk tiszta eszközöket a növény gondozása során.
A megelőzés érdekében érdemes a növényt mélyebbre ültetni, kb. 10 cm-rel. Ez azért jó, mert ha mégis betegség, vagy kártevő, netalántán a hideg miatt károsodik a növény, akkor ezzel a megoldással újra ki fog hajtani. Ha szaporítani szeretnénk, ezt dugványozással, esetleg bujtással tehetjük meg.
Az erdei iszalag (Clematis vitalba) gondozása
Kép forrása: Pixabay.com
Az erdei iszalag (Clematis vitalba) nemcsak dísznövényként gyakori, hanem Magyarország lombhullató erdeiben is igen elterjedt kúszónövény. Mivel nagyon magasra, akár 12 méterre is képes felkúszni, száraz fatörzsek vagy magas kerítések befuttatására is alkalmas lehet, a lényeg, hogy megfelelően stabil támasztékra találjon.
Fényes felületű, zöld színű levele és visszafogott illatú, fehér virágai vannak. Az erdei iszalagnak termése tollas termés, mely gömb alakú, és gyapjúszerű terméscsoportot alkot. Bár a termését a méhek táplálékként, a madarak pedig fészekbélelésre használják, a növény teljes egészében mérgező!
A klemátiszokra jellemző Phoma clematidina gomba az erdei iszalag esetében is kockázati tényező. Ez a gombafaj hajtáshervadást okozhat, ami a hajtás elfeketedésével és elhalásával jár. Ha fertőzött növényi részeket látunk, azonnal vágjuk le, és lehetőleg égessük el.
A növény károsodása ellen kétféleképpen védekezhetünk. Egyrészt a metszés és egyéb gondozási folyamatok során törekedjünk a tisztaságra, és tiszta eszközöket használjunk. Másrészt ültetésnél 10-15 cm-rel mélyebbre ültessük a növényt, így bármilyen károsodás esetén a növény újra ki fog tudni hajtani.
Amikor helyet keresünk az erdei iszalag számára, lehetőleg napos helyet válasszunk, lúgos kémhatású, és mély termőrétegű talajba ültessük. Ha erre nincs lehetőség, a növény az átlagos kerti talajban is szépen fejlődik, és árnyékos helyen is megél.
Arra azért érdemes figyelni, hogy a tövét ne érje túl sok fény vagy erős napsütés, mert túlmelegedhet. Ennek elkerülése érdekében használjunk mulcsot, vagy ültessünk mellé talajtakaró növényeket.
A metszést érdemes kora tavaszra időzíteni. Ha szaporítani szeretnénk, azt magról is megtehetjük, de a dugványozás és a bujtás is hatékony módszer.
A mongol iszalag (Clematis tangutica) gondozása
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Anneli Salo
A mongol iszalag (Clematis tangutica) Ázsia magashegységeiből származó lombhullató kúszónövény. Ennek köszönhetően nagyon jó a fagytűrő képessége, és a klemátisz fajok közül az egyik legerőteljesebb növekedésű faj, mely akár nyolc méter magasra is képes felkúszni.
Keskeny, fogazott szélű levelek és lámpásra emlékeztető, sárga virágok jellemzik. A virágzása főleg nyár közepén-végén, illetve ősz elején várható. Termést virágzás után hoz, melyek bolyhos termések.
A mongol iszalag gondozása nem bonyolult, nagyon könnyen nevelhető növény, mivel jól tűri a hideget és a szárazságot, emellett a tápanyagigénye sem magas, gyengébb talajokban is megél. Természetesen a legkedvezőbb számára a napos, világos élőhely, és a kissé nedves, jó vízáteresztő tulajdonságú talaj.
Ennek a klemátisz fajnak is érdemes a tövét árnyékban tartani, ami megakadályozza a talaj túlmelegedését. Használjunk mulcsot, de takarónövényeket is ültethetünk.
Metszést igényel, melyet vagy a tél végén, vagy még a hajtások megjelenése előtt, kora tavasszal érdemes elvégezni.
A levéltetvek megtámadhatják, de ettől függetlenül sem a betegségekre, sem a kártevőkre nem érzékeny. Szaporítását dugványozással vagy bujtással tehetjük meg.
Az örökzöld iszalag (Clematis armandii) gondozása
Kép forrása: Flickr / Szerző: peganum / Licence: CC BY-SA 2.0
Az örökzöld iszalag (Clematis armandii) erőteljes terjedésű, de átlagos magasságig, három-négy méterig felkúszó örökzöld növény. Déli vagy délnyugati fekvésű falak vagy kerítések mellé javasolt a telepítése, mivel meleg és fényigényes növényről van szó.
Sötétzöld színű, hosszúkás, bőrszerű és fényes felületű levelek és hófehér vagy krémszínű virágok jellemzik. Mivel a virágzása tavaszra-nyárra tehető, a termései őszre alakulnak ki.
A legmegfelelőbb hely az örökzöld iszalag számára a szélvédett, napos, világos hely, ahol lúgos vagy átlagos és jó vízáteresztő képességű a talaj. Ültetésnél figyeljünk rá, hogy a töve árnyékban legyen, és mindig kissé nyirkos legyen a földje.
Bár a levéltetvek károsíthatják, nem kifejezetten érzékeny sem a kártevőkre, sem pedig a betegségekre. Ha szaporítani szeretnénk, dugványozással vagy bujtással tehetjük meg.
A réti iszalag (Clematis integrifolia) gondozása
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Michael Wolf
A réti iszalag (Clematis integrifolia) Eurázsiából származik, Magyarországon is őshonos, sőt védett faj. A természetben is megtalálható, főként az alföldi kaszálókon vagy lapréteken számít jellemző növénynek.
A kertészetekben találkozhatunk réti iszalaggal, ahol többféle változatot találhatunk: Clematis integrifolia ‘Blue Ribbons’, Clematis integrifolia ‘Floriss Vij’ fajták a legelterjedtebbek.
Bár a klemátisz általában kúszónövény, a réti iszalag egy tömött bokros növény, főként évelő ágyásokban találkozhatunk vele. A magassága mindössze 80 cm, szára lelhet egyszerű, de elágazó is.
Tojásdad vagy tojásdad-lándzsás, ép szélű, pillás-szőrös szélű és erezetű levelek jellemzik. Késő tavasztól kora őszig virágzik, virágai a hajtások csúcsán, magányosan helyezkednek el.
Legjobban a napos, világos helyeket kedveli, de a félárnyék is megfelel a számára. Talaj tekintetében a tápanyagban gazdag és jó vízelvezető képességű talajokat kedveli leginkább. Figyeljünk rá, hogy a talaj mindig kissé nyirkos legyen.
Képek forrása: Pixabay.com; Wikipédia / Szerző: Anneli Salo; Flickr / Szerző: peganum / Licence: CC BY-SA 2.0; Wikipédia / Szerző: Michael Wolf
