Szerző: A gerbera (Gerbera x hybrida) Dél-Afrika és Ázsia trópusi területein őshonos évelő növény. Az őszirózsafélék családjába tartozik, maga a Gerbera nemzetség egy német természettudósról, Traugott Gerberről kapta a nevét.
A gerbera cserepes és vágott virágként is megtalálható, de kerti dísznövényként és szobanövényként is találkozhatunk vele. A világ 5. legnépszerűbb virága, a változatosságát két faj keresztezésének, a Gerbera jamesoniinek és a Gerbera viridifolianak köszönheti, melyekből számos hibridet hoztak létre. A keresztezésre való törekvés már a 19. század végén elkezdődött, azóta a gerbera számos variációja jött létre.
Virágai nyáron nyílnak, margarétaszerűek, sárga, narancssárga, piros, rózsaszín, krémszínű és világos lila színben pompáznak. Nagyméretű levelei tőlevélrózsát alkotnak.
Amennyiben kerti dísznövényként tartjuk, teleltetést igényel, ezért célszerű inkább cserében tartani, hogy mozgatható legyen. A teleltetésre a legjobb hely számára a télikert, esetleg a veranda, ahol kb. 12 fok körüli hőmérsékletet tudunk biztosítani.
A legjobban a kellemesen meleg, világos környezetet kedveli. Talaj tekintetében a jó szerkezetű, tápanyag dús talajt szereti leginkább, viszont az átültetésre érzékeny, ezért már kezdetben olyan cserébe ültessük, ami később is megfelelő lesz a számára.
A pangó vizet és a túlöntözést nem bírja, ezek könnyen gyökérrothadáshoz vezetnek, ezért csak mérsékelten öntözzük, lehetőleg úgy, hogy a levelekre ne kerüljön víz. Nyáron kéthetente tápoldatozhatjuk is. A teleltetés alatt az öntözés mennyiségét csökkenteni kell, a tápoldatozást pedig függesszük fel nyárig.
A lisztharmat, a takácsatkák, a levéltetvek és a liszteskék is megtámadhatják. Ha szaporítani szeretnénk, tőosztással tehetjük meg.
Kép forrása: Pixabay.com
