Szerző: A csipkeharaszt fajok nagy része a Föld trópusi vidékein őshonos, hazánkban a hegyi csipkeharaszt (Selaginella helvetica) fordul elő a természetben, élőhelyét a meszes talajú ártéri és hegyi rétek jelentik. A csipkeharasztok között dísznövényeket is találunk, szobanövényként való tartásuk egészen a viktoriánus időkig nyúlik vissza.
A csipkeharaszt tartás népszerűsége egy időben visszaesett, azonban napjainkban újra reneszánszát éli. A kertészetek és virágboltok kínálatában a Selaginella martensii fordul elő leggyakrabban, időnként a Selaginella martensii ’Jori’ is megtalálható.
A csipkeharaszt kistermetű szobanövény, így jó választást jelent kisebb lakásokba, de akár mini kert vagy terrárium díszítésére is használhatjuk. Sajnos nem tartozik a legigénytelenebb szobanövények közé, a száraz levegőre és a tűző napra egyaránt érzékeny, emiatt, világos, vagy félárnyékos, kellemesen meleg, szobahőmérsékletű helyen tartsuk.
Az öntözés során földjét tartsuk nyirkosan, azonban a pangó vizet kerüljük, az ültetéshez pedig jó szerkezetű, jó vízáteresztő képességű földet válasszunk. Legjobb langyos, lágy vízzel öntözni, tavasztól-őszig meghálálja, ha 2-3 hetente tápoldatozzuk is.
Páraigényes növény, száraz levegőjű helyen tartva, levélvégei száradni kezdenek, emiatt közvetett párásítással, kellemesen párás környezetet kell biztosítani a számára. Ehhez, a cserepét állítsuk egy kavicsokkal töltött tálcára, és töltsünk a tálcába vizet, az elpárolgó víz biztosítja majd a szükséges páratartalmat.
Kép forrása: Flickr / Szerző: manuel m. v. / Licence: CC BY-NC-ND 2.0
