Szerző: A bőrlevél (Bergenia) növénynemzetség a kőtörőfűfélék családjába tartozik, 10 fajt sorolunk ebbe a nemzetségbe, melyek a Közép-Ázsia, Afganisztán, Kína és a Himalája térségében őshonosak. A nemzetség Karl August von Bergen német botanikusról és orvosról kapta a nevét.
A bőrlevél fajok közül a szívlevelű bőrlevél (Bergenia cordifolia) és a vaskoslevelű bőrlevél (Bergenia crassifolia) kerül leggyakrabban a kertekbe, cikkünkben ezeket mutatjuk részletesen.
A szívlevelű bőrlevél (Bergenia cordifolia) gondozása
Kép forrása: Flickr / Szerző: pittigliani2005 / Licence: CC BY-NC-ND 2.0
A szívlevelű bőrlevél (Bergenia cordifolia) Közép-Ázsiából származó, alacsonyra növő évelő növény. Mivel eléggé igénytelen növény, egész Európában így hazánkban is nagy népszerűségnek örvend.
Hatalmas szív alakú, feltűnő erezetű fényes levelei, illetve a bordós színű száron hozott ciklámen színű virágai vannak, melyek nagyon látványosak, tavasszal gyönyörködhetünk bennük.
A fényviszonyokra nem kényes, igaz legjobban a napos, világos helyeket kedveli, de bártan ültethető félárnyékos, árnyékos helyre is, ott is szépen fejlődik.
A talajra és a szárazságra sem különösebben kényes, szerényebb tápanyagtartalmú talajba ültetve is jól boldogul. Az elszáradt növényi részeket tavasszal célszerű eltávolítani róla. Ha szaporítani szeretnénk, tőosztással tehetjük meg.
A vaskoslevelű bőrlevél (Bergenia crassifolia) gondozása
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Jerzy Opioła
A vaskoslevelű bőrlevél (Bergenia crassifolia) Északnyugat-Kínából és Szibériából származó, rendkívül egyszerűen nevelhető évelő növény. Főleg talajtakaróként ültetik a kert árnyékosabb részeire.
Hatalmas, húsos kanál formájú félörökzöld levelei vannak, melyek a hidegebb hónapokban bronzos, bordós árnyalatban játszanak. A vaskos szárak tetején kora tavasszal nyíló virágai bugás virágzatot alkotnak, és a rózsaszín különböző árnyalataiban játszanak.
Legjobban a félárnyékos helyeket és a jó vízelvezető képességű, humuszban gazdag talajt kedveli. Enyhén szárazságtűrő, a rövidebb száraz időszakokat jól bírja, de ha hosszabb ideig tart a csapadékmentes, meleg időjárás, célszerű mérsékelt öntözésről gondoskodni.
Az elszáradt, esetleg a fagyok miatt károsodott növényi részeket célszerű tavasszal levágni. Betegségekkel és kártevőkkel szemben viszonylag ellenállónak mondható, bár a házas és a házatlan csigák, valamint a levélfoltosodás is okozhat nála problémát.
Ha szaporítani szeretnénk, tőosztással tehetjük meg tavasszal vagy ősszel, illetve az állomány fiatalítására is ezt a módszert érdemes alkalmazni.
Képek forrása: Pixabay.com; Flickr / Szerző: pittigliani2005 / Licence: CC BY-NC-ND 2.0; Wikipédia / Szerző: Jerzy Opioła
