babérmeggy

A babérmeggy vagy más néven balkáni babérmeggy (Prunus laurocerasus) fagytűrő, egyszerűen nevelhető, örökzöld cserje. Főként sövényként találkozhatunk vele, egy remek sövénynövényről van szó, melyből látványos, tömött sövény nevelhető. A virágai és termései is látványosak, ám utóbbiak mérgezőek.

Virágai illatosak, nagyon dekoratívak, tavasz végén nyílnak. Termései eleinte piros, majd fekete színűek, nyár végére érnek be. Levelei tömött lombozatot alkotnak.

A gondozása egyszerű, mivel viszonylag igénytelen, ellenálló díszcserje. Ültetési helyéül akár árnyékos helyet is választhatunk, ám ilyen helyeken nem lesz annyira dús a levélzete, mint a napos, világos fekvésben.

Szépen fejlődik átlagosabb adottságú talajokba ültetve is, azonban meghálálja, ha ültetéskor, ezt követően pedig évente egyszer érett marhatrágyával vagy komposzttal javítjuk földjét. Egyedül a meszes talajra érzékeny, ilyen talajba, ha egy mód van rá ne ültessük.

A tartósan száraz időszakokban öntözést igényel. Télen a fiatal példányokat még célszerű takarni, de az idősebb növények már jól tűrik a fagyokat. Kártevőkkel szemben ellenálló, ám a gombabetegségek megtámadhatják. Ha szaporítani szeretnénk, nyáron tehetjük meg félfás dugvánnyal.

A babérmeggy (Prunus laurocerasus) fajtái

babérmeggy

Kép forrása: Pixabay.com

A kertészetekben több babérmeggy fajta is megtalálható, a következő fajok a legelterjedtebbek:

  • Prunus laurocerasus ‘Antonius’: maximális magassága 2 méter, oszloposan növekszik, fiatal hajtásai rézvörös színűek.
  • Prunus laurocerasus ‘Barabits Silver’: hozzávetőleg 1-2 méteres magasságot elérő cserje, melynek tarka vagy fehéren foltos levelei vannak.
  • Prunus laurocerasus ‘Baumgartner’: hozzávetőleg 1,5-2 méter magasra növő cserje, melynek élénkzöld levelei vannak.
  • Prunus laurocerasus ‘Caucasica’: kifejezetten magas, akár a 3-5 méterese magasságot is elérő babérmeggy fajta, melynek fényes-zöld, nagyméretű levelei vannak.
  • Prunus laurocerasus ‘Cippora’: hozzávetőleg 1-2 méteres magasságot elérő cserje, melynek sötétzöld, fényes leveli vannak.
  • Prunus laurocerasus ‘Etna’ (Anbri): hozzávetőleg 1,5-2 méter magasra növő fajta, melynek élénkzöld levelei és kihajtáskor bronzos árnyalatú hajtásvégei vannak.
  • Prunus laurocerasus ‘Genolia’: oszlopos növekedésű fajta, mely a 3 méteres magasságot is elérheti. Lombozatát fényes és sötétzöld levelek alkotják.
  • Prunus laurocerasus ‘Green Torch’: oszlopos növekedésű fajta, melynek maximális magassága 1-2 méter. Lombozatát hegyes, fényes és sötétzöld levelek alkotják.
  • Prunus laurocerasus ‘Hagar’: ez a fajta a 3 méteres magasságot is elérheti, lombozatát fényes, világoszöld, kihajtáskor bronzos árnyalatú levelek alkotják.
  • Prunus laurocerasus ‘Herbergii’: kifejezetten magas fajta, mely akár a 3-4 méteres magasságot is elérheti. Lombozatát hosszúkás formájú sötétzöld, fényes és bőrszerű levelek alkotják.
  • Prunus laurocerasus ‘Hibani’: hozzávetőleg 1-2 méteres magasságot elérő fajta. Levelei kb. 6-10 cm hosszúak, sötétzöldek, felületük fényes. A fiatal hajtásai bronzos árnyalatúak.
  • Prunus laurocerasus ‘Klári’: terülő ágrendszerű, akár a 3 méteres magasságot is elérő fajta. Élénkzöld színű, fényes felületű, hegyes levelei vannak.
  • Prunus laurocerasus ‘Kleopátra’: alacsonynak mondható fajta, mivel a maximális magassága hozzávetőleg 1 méter. Levelei fényesek, élénkzöld színűek, kihajtáskor élénkvörös árnyalatúak.
  • Prunus laurocerasus ‘Magnolifolia’: kifejezetten magas, akár a 3-6 méteres magasságot is elérő fajta. Levelei sötétzöldek, fényesek és nagyméretűek.
  • Prunus laurocerasus ‘Mano’: sűrű ágrendszerű, hozzávetőleg 1-1,5 méter magasra növő, lapított gömb formájú fajta. Lombozatát hegyes-tojásdad alakú, fényes levelek alkotják.
  • Prunus laurocerasus ‘Mari’: hozzávetőleg 1-2 méteres magasra növő fajta, melynek fényes, sötétzöld levelei vannak.
  • Prunus laurocerasus ‘Miki’: közepesen magas, hozzávetőleg 1,5-2 méteresre növő fajta, melynek keskeny, lándzsás, a leanderre emlékeztető, kissé fűrészes szélű levelei vannak.
  • Prunus laurocerasus ‘Mount Vernon’: az egyik legalacsonyabbra növő, mindössze 0,4-0,6 méteres magasságot elérő, terülő növésű fajta, melynek széles-lándzsás, kissé fűrészes szélű levelei vannak.
  • Prunus laurocerasus ‘Novita’: közepesen magas, hozzávetőleg 1,5-2 méteresre növő, sötétzöld, fényes levelű fajta.
  • Prunus laurocerasus ‘Otto Luyken’: szélesen bokrosodó, kb. 1-1,5 méteres magas fajta, melynek hosszú lándzsás, fényes felületű, sötétzöld levelei vannak.
  • Prunus laurocerasus ‘Piri’: kb. 1 méter magasra növő, sötétzöld fényes levelű fajta.
  • Prunus laurocerasus ‘Rotundifolia’: kifejezetten magas, akár a 3-6 méteres magasságot is elérő, gyors növésű fajta, melynek nagyméretű, élénkzöld színű, fényes levelei vannak.
  • Prunus laurocerasus ‘Zabeliana’: elhajló ágú, kb. 1-1,5 méter magasra növő fajta. Keskeny, sötétzöld árnyalatú, fényes levelei vannak.

A portugál babérmeggy (Prunus lusitanica) gondozása

portugál babérmeggy

Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Ecelan

A portugál babérmeggy (Prunus lusitanica) a mediterrán térségből származó, örökzöld cserje vagy kisméretű fa. Magyarországon hozzávetőleg 3-4 méter magasra nő meg. Főként sövényként találkozhatunk vele, de szoliterként is ültetik.

Hasonlít a balkáni babérmeggyre (Prunus laurocerasus), mely hazánkban is nagyon népszerű növény. Hajtásai és levélnyelei vörösek, levelei pedig fogazott szélűek, világosabb zöld színűek.

Virágai édes illatúak, fehérek és fürtökben nyílnak. A virágzása kora nyárra tehető. A termései pirosak, emberi fogyasztásra alkalmatlanok. A gondozása egyszerű, mivel egy viszonylag igénytelen növényről van szó.

Legjobban a szélvédett, napos, világos helyeket és a jó vízáteresztő, átlagos vagy kissé szegényebb talajt kedveli. Bár szárazságtűrő növény, ha azt szeretnénk, hogy erőteljesen növekedjen, rendszeres, mérsékelt öntözést igényel. A hazai időjárást jól tűri, még a fagyokat is, ám a keményebb telek kárt tehetnek benne, ezért célszerű védettebb helyre ültetni.

Metszést nem igényel, mindössze a beteg vagy elhalt ágakat érdemes róla eltávolítani. Kártevők tekintetében a vincellérbogarak okozhatnak gondot, betegségek közül pedig a lisztharmat. Ha szaporítani szeretnénk, dugványozással tehetjük meg.

Képek forrása: Pixabay.com; Wikipédia / Szerző: Ecelan

Friss cikkek innen:Díszfák és cserjék

Comments are closed.