Szerző: Ha kezdő kerttulajdonosok vagyunk, az árnyékos kertrészek gyakran okoznak fejtörést amiatt, hogy milyen növények kerülhetnek oda. Sokan inkább üresen hagyják a kert fényhiányos részeit, pedig számos olyan növény van, melyek nem csak elviselik, de egyenesen az ilyen helyeket kedvelek.
A kertnek ezt a fényszegény részét is beültethetjük szebbnél szebb virágokkal, vagy mutatós levélzetű bokrokkal és cserjékkel. A következő 12 növényt bátran ültethetjük a kert árnyékos vagy félárnyékos szegleteibe, mivel kifejezetten árnyéktűrő fajokról van szó.
Szívvirág (Lamprocapnos spectabilis)
Kép forrása: Pixabay.com
A szívvirág (Lamprocapnos spectabilis) Japán és Kína területeiről származó, évelő hagymás növény. Közepesen magasra növő dísznövény, melynek nem túl nagyméretű, világoszöld összetett levelei és a száron csüngő általában rózsaszín, ritkábban fehér színű szív alakú virágai vannak.
Különlegesen szép virágai a tavasz második felében, április végén, illetve május környékén nyílnak. Mivel hagymás növényről van szó, virágzás után a növény visszahúzódik, vagyis a helye üresen marad, ezért célszerű más növényekkel társítani.
Indás ínfű (Ajuga reptans)
Kép forrása: Pixabay.com
Az indás ínfű (Ajuga reptans) alacsonyra növő, bokrosodó, évelő növény. Elsősorban talajtakarókén használják, de találkozhatunk vele természetes hatású kertekben is.
Tojásdad alakú, zöld és lilás színben játszó levelei és a szár végén nyíló, fehér, kékeslila vagy rózsaszín füzéres virágai vannak, melyek a tavasz második felében, április-május környékén nyílnak.
Fehér árnyékliliom (Hosta plantaginea)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Hugo.arg
A fehér árnyékliliom (Hosta plantaginea), más néven nagy árnyliliom vagy apácaliliom Kínából származó, közepes termetű, bokrosodó, évelő dísznövény. Főként talajtakarókén, árnyékos virágágyásba vagy tópartra ültetve találkozhatunk vele. Nagyméretű, bordázott, szív alakú, hullámos szélű levelei és fehér virágai vannak, melyek nyár végén és ősz elején nyílnak.
Pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis)
Kép forrása: Flickr / Szerző: normanack / Licence: CC BY 2.0
A pettyegetett tüdőfű (Pulmonaria officinalis) vagy más néven orvosi tüdőfű egész Európában, így Magyarországon is honos, közepes méretű, bokrosodó, gyöktörzsével terjedő évelő növény. A természetben a lomblevelű erdőkben találkozhatunk vele.
Csúcsos végű, ovális alakú, fehér pettyekkel díszített levelei és a méhek és a darazsak számára nagyon vonzó, nektárban gazdag, bogernyőben nyíló virágai vannak, melyek a tavasz második felében nyílnak. A virágok különleges tulajdonsága, hogy amikor kinyílnak még rózsaszín színűek, ám az idő múlásával kékké változnak.
Kerti holdviola (Lunaria annua)
Kép forrása: Pixabay.com
A kerti holdviola (Lunaria annua), más néven Júdás pénze vagy pénzvirág közepes termetű, kétnyári növény. A természetben főként a folyópartokon, elhagyott parlagokon találkozhatunk vele. Nagyon jól mutat a természetes hatású vagy kötetlen kertekben. A termését gyakran használják a virágkötészetekben, főként a szárazvirág csokrokban és díszekben. Mutatós fürtben nyíló lila, fehér vagy rózsaszín virágai és kerek, áttetsző becőtermései vannak.
Szagos müge (Galium odoratum)
Kép forrása: Pixabay.com
A szagos müge (Galium odoratum) vagy más néven csillagos májusfű Európa szerte megtalálható, alacsonyra növő, közepes termetű, kúszó gyöktörzzsel terjedő évelő növény. A népi gyógyászatban gyógynövényként ismerik. A természetben a lombos erdőkben találkozhatunk vele. A kertben talajtakaró növényként vagy a virágágyak szegélyében használják, de szépen mutat nagyobb lombhullató fák alá ültetve is.
Füzéres poloskavész (Actaea simplex; Cimicifuga simplex)
Kép forrása: Flickr / Szerző: Tatters ✾ / Licence: CC BY-NC 2.0
A füzéres poloskavész (Actaea simplex; Cimicifuga simplex) Ázsiából származik, magasra növő, évelő növény. Főként természetes hatású, ligetes kertrészekben vagy kerti tó partján találkozhatunk vele.
Szárnyasan összetett, sötétzöld vagy barnáspiros levelei és mutatós, akár 40 cm-t elérő, hófehér kissé lehajló virágfüzérei vannak, melyek a hosszú, felfelé álló merev szárak végén nyílnak, ősszel díszíthetik kertünket.
Japán hölgypáfrány (Athyrium niponicum)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Stan Shebs
A japán hölgypáfrány (Athyrium niponicum) vagy más néven japán szivárványharaszt Kelet-Ázsiából származó, alacsony növésű, rizómával terjedő, lombhullató páfrány. Főként a kertek árnyékosabb részeiben talajtakaró növényeként használják.
Bár az alapfaj zöld leveleket nevel, egyes változatai, például az Athyrium niponicum var. pictum tarka levélzetű. Levélzetét az erősen szeldeltek levelek alkotják.
Nagy meténg (Vinca major)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: JJ Harrison
A nagy meténg (Vinca major) Dél-Európából származó, közepes termetű, inkább alacsony, a talaj mentén fejlődő, bokrosodó örökzöld félcserje. Főként talajtakaróként találkozhatunk vele. Kerekded, üde zöld vagy mintás szélű levelei, és öt sziromból álló lila vagy fehér virágai vannak, melyek a tavasz második felében nyílnak.
Tiszafa (Taxus baccata)
Kép forrása: Pixabay.com
A tiszafa (Taxus baccata) a tiszafafélék családjába tartozik, hosszú életű, nagyon lassan növekedő, jól formázható örökzöld fa. A tájépítészek előszeretettel használják. A barokk vagy más néven mértani kertekben is találkozhatunk vele, mivel metszéssel szépen alakítható, akár különböző mértani formákra nyírható. Sövényként is gyakorta előfordul.
Ágai tömöttek, levelei sötétzöld színűek, tűszerűek. Termése élénkpiros, szeptember környékén jelenik meg. A termés magköpenye nem, de a növény többi része mind mérgező.
Kékeslevelű magyal (Ilex x meserveae)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: David J. Stang
A kékeslevelű magyal (Ilex x meserveae) vagy más néven kék magyal a közönséges magyal (Ilex aquifolium) és a ráncos levelű magyal (Ilex rugosa) keresztezésének köszönhetően jött létre. Viszonylag magas, akár a 2,5 méteres magasságot is elérő, lassú növekedésű örökzöld cserje. Főként szoliterként, valamint nyírott sövényként találkozhatunk vele.
Átellenesen álló, sötét bordó hajtásain fejlődő, tüskés szélű, kékeszöld színű, fényes felületű levelei és krém fehér virágai vannak, melyek tavasszal nyílnak. Ősszel piros terméseit is hoz, melyek enyhén mérgezők.
Japán díszbabér (Skimmia japonica)
Kép forrása: Pixabay.com
A japán díszbabér vagy más néven japán dérbabér (Skimmia japonica) viszonylag magas és széles, akár 1,5 méteres magasságot és szélességet elérő, sűrű ágrendszerű, gömbölyded formájú, lassú növekedésű, kompakt örökzöld cserje. Főként kisebb kertekben vagy konténerbe ültetve találkozhatunk vele.
Tojásdad alakú, fényes felületű levelei és krém-fehér színű virágai vannak, melyek a tavasz második felében nyílnak. Szeptemberre termést is hoz, melyek piros színűek.
Képek forrása: Pixabay.com; Wikipédia / Szerző: Hugo.arg; Wikipédia / Szerző: Stan Shebs; Wikipédia / Szerző: JJ Harrison; Wikipédia / Szerző: David J. Stang; Flickr / Szerző: normanack / Licence: CC BY 2.0; Flickr / Szerző: Tatters ✾ / Licence: CC BY-NC 2.0
