Szerző: A virágzó cserjék különböző évszakokban nyíló virágaikkal díszíthetik a kertünk. Használják őket szoliterként, cserjecsoportba ültetve, de akár sövényként is.
A legelterjedtebb virágzó cserjék közé tartozik, a kora tavasszal nyíló, aranysárga virágairól ismert aranyfa, a hatalmas gömbölyű virágú hortenzia, a népszerű mályvacserje, vagy széles körben használt gyöngyvessző.
Vannak azonban kevésbé ismert, gyönyörű örökzöld és lombhullató virágzó díszcserjéket, melyek szintén csodás díszei lehetnek a kertünknek. Ezek közül jöjjön most 15 növény.
Hegyi babér (Kalmia latifolia)
Kép forrása: Flickr / Szerző: James Gaither / Licence: CC BY-NC-ND 2.0
A hegyi babér (Kalmia latifolia) kb. 1,5-2,5 méteres magasságot elérő örökzöld növény. Általában szoliterként szokták ültetni.
Télen is megmaradó, zöld színű, fényes felületű, bőrszerű, ovális alakú levelei és csillaghoz hasonló, harang alakú, rózsaszínben vagy fehérben pompázó virágai vannak, melyek tavasz végén, valamint a nyár első felében pompáznak.
Bár árnyékkedvelő növény, kicsit világosabb helyre ültetve is szépen fejlődik, sőt, több virágot is nevel. Az ültető közege jó vízáteresztő képességű, humuszos, nedves, savanyú kémhatású legyen, ilyen talajban fejlődik legszebben.
Japán babérhanga (Pieris japonica)
Kép forrása: Flickr / Szerző: Brian Pettinger / Licence: CC BY-NC-SA 2.0
A japán babérhanga (Pieris japonica) az erikafélék családjába tartozik, különleges levélzetű örökzöld cserje, melynek maximális magassága 2 méter. Találkozhatunk vele szabadföldbe ültetve, de konténerben nevelve is. A kertészetekben törpe változata is megtalálható. Érdemes tudni, hogy a növény minden része mérgező.
Felálló hajtásain hosszúkás, mélyen erezett, fényes felületű levelek ülnek, melyek szép lombozatot alkotnak. Csüngő virágfüzéreket alkotó fehér, vagy rózsaszín kicsi virágai tavasszal nyílnak. A növény különlegessége, hogy az új hajtásai kezdetben rózsaszín, bronz vagy piros árnyalatúak.
Illatos boroszlán (Daphne odora)
Kép forrása: Flickr / Szerző: mama hiro / Licence: CC BY-NC-ND 2.0
Az illatos boroszlán (Daphne odora) lassú növekedésű, tömött-sűrű ágrendszerű örökzöld cserje, mely akár a 1,5 méteres magasságot is elérheti. Leggyakrabban előkertekbe ültetve találkozhatunk vele. Sötétzöld színű, fényes felületű, bőrszerű, tojásdad alakú levelei és rózsaszín árnyalatú, illatos virágai vannak, melyek kora tavasszal pompáznak.
Érdeslevelű hortenzia (Hydrangea aspera ‘Villosa’)
Kép forrása: Pixabay.com
Az érdeslevelű hortenzia (Hydrangea aspera ‘Villosa’) lassú növekedésű lombhullató cserje, mely nagyobb bokorrá, de akár kisebb fává is fejlődhet. Leggyakrabban szoliterként ültetve találkozhatunk vele. Fontos tudni, hogy a növény bőrirritációt is okozhat azoknál, akik érzékenyek rá.
Hosszúkás, sötétzöld árnyalatú levelei és pillangócsalogató, ernyőszerű bugavirágzatot alkotó fehéres árnyalatú meddő virágai, valamint kék vagy lila árnyalatú kicsi, termős virágai vannak, melyek a nyár végén, valamint ősz elején pompáznak.
Kínai selyemmirtusz (Lagerstroemia indica)
Kép forrása: Pixabay.com
A kínai selyemmirtusz (Lagerstroemia indica) lombhullató cserje, mely a négy méteres magasságot is elérheti. Virágai, orgonára emlékeztető bugavirágzatot alkotnak, rózsaszín, lila, piros vagy fehér árnyalatokban játszanak, rojtos szirmúak, egész nyáron pompáznak. Levelei ősszel vöröses színárnyalatúra színeződnek.
Angol szakállvirág (Caryopteris clandonensis)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Agnieszka Kwiecień, Nova
Az angol szakállvirág (Caryopteris clandonensis) vagy más néven kékszakáll a kínai kékszakáll (Caryopteris incana) és a mongol kékszakáll (Caryopteris mongholica) keresztezéséből jött létre, lombhullató cserje. Akár a 1,5 méteres magasságot is eléri. Főként alacsonyabb cserjecsoportokba ültetve vagy talajtakaró növényként találkozhatunk vele, de nagyobb sziklakertek szélén is megállja a helyét.
Hosszúkás tojásdad alakú, szürkészöld színű, megdörzsölve fűszeres aromájú levelei és lilás-kék színű, hosszú porzós ajakos virágai vannak, melyek nagy tömegben a nyár végén, valamint ősz elején nyílnak.
Nagyvirágú tárnicslonc (Abelia x grandiflora)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Javier martinlo
A nagyvirágú tárnicslonc (Abelia x grandiflora) széthajló ágrendszerű, félörökzöld vagy lombhullató mutatós díszcserje, mely a két méteres magasságot is elérheti. Főként nyíratlan sövényként vagy előkertek díszeként találkozhatunk vele.
Ovális, sötétzöld színű, fényes felületű levelei és halvány rózsaszín árnyalatú, illatos, tölcséres virágai vannak, melyek a nyár közepétől egészen ősz közepéig pompáznak. A levelei ősszel bíboros árnyalatot öltenek, és ilyenkor is rendkívül mutatós a növény, nemcsak virágzás idején.
Illatos fűszercserje (Calycanthus floridus)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Phyzome
Az illatos fűszercserje (Calycanthus floridus) kellemes illatú, dekoratív lombhullató cserje, mely a 2-3 méteres magasságot is elérheti. A levele és kérge is szegfűbors illatú, a neve is utal erre.
Kerekded, kissé hegyes végű, üde zöld, ősszel élénksárga színű levelei és a tavasz végén, illetve a nyár első felében nyíló mély bordó virágai vannak. Termést is hoz, bár hazánkban ez nem igazán jellemző.
Borscserje (Clethra alnifolia)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: David J. Stang
A borscserje (Clethra alnifolia) felfelé álló hajtásrendszerű cserje, mely a 2-2,5 méteres magasságot is elérheti. Főként szoliterként ültetve találkozhatunk vele.
Nagyméretű, kerekded, kissé hosszúkás, erősen erezett üde zöld, ősszel sárga, narancssárga színű levelei és fehér vagy rózsaszín, kellemes illatot árasztó virágait vannak, melyek a tavasz végén, és nyáron pompáznak.
Korai tamariska (Tamarix tetrandra)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Andrew Butko
A korai tamariska (Tamarix tetrandra) Eurázsiában őshonos, nagyon mutatós, könnyed megjelenésű terebélyes lombhullató cserje, mely akár a 4 méteres magasságot is elérheti. Főként más cserjék társaságában, csoportba ültetve találkozhatunk vele, de sövényként is használják.
Az íves hajtásokon sorakozó pikkelyszerű levelei, és tavasz második felében nyíló rózsaszín virágfüzérei vannak. A gondozása egyszerű, ellenálló, igénytelen növény, a kedvezőtlen városi mikroklímát is jól bírja.
Redőslevelű bangita (Viburnum plicatum)
Kép forrása: Flickr / Szerző: NatureServe / Licence: CC BY-SA 2.0
A redőslevelű bangita vagy más néven keleti bangita (Viburnum plicatum) vízszintes ágrendszerű lombhullató cserje, mely a 2-3 méteres magasságot és szélességet is elérheti. Főként szoliter növényként használják.
Erősen erezett, tojásdad alakú, ősszel bordós színben játszó levelei, tavasszal bogernyőben nyíló hófehér virágai, és bogyós termései vannak, melyek a madarak számára kedvelt csemegék.
Himalájai dudváslonc (Leycesteria formosa)
Kép forrása: Flickr / Szerző: Lotus Johnson / Licence: CC BY-NC 2.0
A himalájai dudváslonc (Leycesteria formosa) a Himalájából, illetve Délnyugat-Kínából származó, lombhullató cserje, mely akár az 1-1,5 méteres magasságot is elérheti. Főként szoliterként találkozhatunk vele a kertekben.
Dús lombozatot alkotó, nagyméretű, kihegyezett végű hullámos szélű levelei és különleges, bíbor színű murvalevelekből és világos rózsaszín virágokból álló, csüngő virágzatai vannak, melyek a nyár második felében, illetve ősz elején nyílnak. Ősszel nem túl ízletes, piros bogyós terméseket is hozhat.
Díszribiszke (Ribes sanguineum)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Pink Cascades
A díszribiszke (Ribes sanguineum) vagy más néven vérvörös ribiszke Észak-Amerika nyugati partvidékéről származó, felálló ágrendszerű, fagytűrő lombhullató cserje, mely akár a 3 méteres magasságot is elérheti.
Tenyeresen összetett, ötkaréjú, erősen erezett, ősszel bronzos, bordós árnyalatban játszó levelei és rózsaszín, kárminpiros ritkábban fehér vagy rózsaszín árnyalatú virágfüzérei vannak, melyek tavasszal pompáznak. Nyárra ehető, de nem igazán finom sötétkék termést is hozhat.
Koreai hóvessző (Abeliophyllum distichum)
Kép forrása: Flickr / Szerző: cataloft / Licence: CC BY-NC-SA 2.0
A koreai hóvessző (Abeliophyllum distichum) a Koreai-félszigetről származik, kusza ágrendszerű lombhullató díszcserje, mely akár a 1,5 méteres magasságot is elérheti.
Nem túl dekoratív tojásdad alakú levelei és lombfakadás előtt nyíló rózsaszín vagy fehér virágai vannak, melyek kora tavasszal pompáznak. A fő díszítő értéke a virágzata, levélzete ősszel sem túl látványos.
Érdeslevelű gyöngyvirágcserje (Deutzia scabra)
Kép forrása: Wikipédia / Szerző: Wouter Hagens
Az érdeslevelű gyöngyvirágcserje (Deutzia scabra) Kelet-Ázsiáből származó, felfelé törekvő ágrendszerű, mutatós lombhullató díszcserje. Fajtától függően 1-3 méteres magasságot érhet el. Főként egyedül ültetve, szoliterként találkozhatunk vele, de csoportosan, vagy szabálytalan sövényként is ültetik.
Üde zöld, kerekded, hegyesedő végű levelei és nyáron nyíló, rózsaszín és fehér színben játszó, bojtra emlékeztető virágai vannak, melyek majdnem az egész növényt beborítják. Levelei, kerekdedek, hegyesedő végűek.
Képek forrása: Pixabay.com; Flickr / Szerző: James Gaither / Licence: CC BY-NC-ND 2.0; Flickr / Szerző: Brian Pettinger / Licence: CC BY-NC-SA 2.0; Flickr / Szerző: mama hiro / Licence: CC BY-NC-ND 2.0; Flickr / Szerző: NatureServe / Licence: CC BY-SA 2.0; Flickr / Szerző: Lotus Johnson / Licence: CC BY-NC 2.0; Flickr / Szerző: cataloft / Licence: CC BY-NC-SA 2.0; Wikipédia / Szerző: Agnieszka Kwiecień, Nova; Wikipédia / Szerző: Javier martinlo; Wikipédia / Szerző: Phyzome; Wikipédia / Szerző: David J. Stang; Wikipédia / Szerző: Andrew Butko; Wikipédia / Szerző: Pink Cascades; Wikipédia / Szerző: Wouter Hagens
